Januártól kötelező lesz a kamarai tagság és a tagdíj

A tavaszi törvényalkotási programban a kormány egyebek mellett a gazdasági kamarákról szóló törvényt is a Parlament elé viszi, s az új szabályozás részeként a kötelező tagság visszaállítását is tervezi.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint a szabályozás célja a területi kamarák bevonása az egyablakos ügyintézésbe, a kamarák jogosítványainak erősítése, az üzleti forgalom biztonságának növelése, a jogellenesen, kontár módon működő, tisztességtelen, és etikátlan piaci magatartást folytatók kiszűrése érdekében. 

Egyelőre ennyi a konkrétum, miközben hírek jönnek, információk mennek, s az előkészítés folyamatáról, a törvény várható tartalmáról szinte minden napra jut valami újdonság. De valójában merre haladnak a dolgok? Milyen terheket rak a vállalkozások vállára a kötelező tagság? Lesz-e pozitív hozadéka a változásoknak?
 
Kérdéseinkre válaszolva Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke először is leszögezte: a nyugat-európai példák azt mutatják, hogy erős kamara nélkül nincs erős gazdaság. Nyugaton a gazdasági kérdésekben a kormány első számú szakmai tárgyalópartnerei a kereskedelmi és iparkamarák, a gazdaság megszervezésében így meghatározó szereppel bírnak. A szakmailag megalapozott gazdaságtervezéshez persze pontos adatok kellenek, ezek azonban nálunk nem állnak rendelkezésre. A kötelező kamarai tagság bevezetésével viszont megoldást nyer a probléma. 

Kovács Vince arra is fehívta a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a jól működő közjogi kamarai rendszer a gazdaság kifehérítéséhez és a lánctartozások visszaszorításához is jelentősen hozzájárulhat, amennyiben a kamara jogosult arra, hogy szankciókkal sújtsa a megbízóikat, a vevőket megkárosító vagy hátrányos helyzetbe hozó vállalkozókat. Márpedig Kovács Vince szerint a törvényalkotói folyamat ebben az irányban halad, s ami az elnök szerint legalább ennyire fontos: hálózatszerű működésének és szakmai felkészültségének köszönhetően a kamara különböző köz- és közigazgatási feladatok (ráadásul költséghatékonyabb) ellátására is alkalmas.

A még javában zajló törvényelőkészítésre hivatkozva Kovács Vince nem akart belemenni a részletekbe, annyit azonban elárult, hogy döntően az engedélyezésekkel, a bejelentésekkel, a szakképzéssel, a nyilvánosságra hozatallal, az etikai szabályok érvényesítésével kapcsolatos feladatok kerül(het)nek majd át a kamarához.

Az állam számos feladatot testál(hat) majd rá a kamarára, a kérdés csak az, hogy milyen forrásból lesz majd pénz a munkák elvégzésére. Kovács Vince kettős finanszírozásról beszélt. Egyrészt a vállalkozók és cégek minimális hozzájárulást fizethetnek, ennek összege azonban még nem eldöntött. (Értesüléseink szerint a vállalkozói hozzájárulás egységes lesz, s éves szinten nem éri el a 10 ezer forintot. Ennek ellenében térítésmentes szolgáltatásokat kapnak majd a vállalkozók.)

A finanszírozás másik pillérét az államtól kapott forrás jelentheti: ennek összege az átvett feladatok költségéhez igazodhat majd.  Az elnök szerint a vállalkozások számára csak minimális adminisztrációs töblettel jár a kötelező kamarai tagság bevezetése. Kovács Vince úgy számol, nyárig megszülethet a törvény, amely szeptemberben léphet hatályba. Az előkészületek után a vállalkozások számára várhatóan majd jövő év januárjától lesz kötekező a kamarai tagság, s ezt követően írják majd ki a választásokat.

A szakképzés átalakításával foglalkoztak

Az elmúlt időszakban a kamarai munka egyik fő csapásiránya a szakképzés átalakítására irányult, s e feladat a a szervezetnél marad. A német modellhez hasonló konstrukció bevezetéséről még folyik az egyeztetés: szeptembertől mintegy ötven szakmai képzés már az új rendszer keretei között működhet.