Visszaállítják a tanácsrendszert Magyarországon?

Erőteljes centralizációt sejtet az önkormányzati rendszer tervezett átalakításának koncepciója: a leirat messze nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sérti az alapvető állampolgári jogok gyakorlását  foglalta össze a negyvennégy oldalas vitaanyagról alkotott véleményét a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének  (KÖSZ) Vas megyei tagozatvezetője, Kálmán József, Hegyfalu polgármestere. 

- A megyében egy mikrotérségen belül tucatnyi polgármesterrel tárgyaltunk a Tállai-féle ötletbörzéről. A feladatok átszervezése, az államigazgatás és a helyi, önkormányzati feladatvállalás és szerepkör módosítása évtizedes probléma, melyet eddig senkinek nem sikerült demokratikus formában újraosztani. -

A KÖSZ érdekszövetségéhez tartozók egybehangzó véleménye,  - folytatja a megyei tagozatvezető - hogy a vonatkozó törvények megváltoztatása külföldön sem egy féléves, erőltetett döntés, hanem több évig tartó konszenzus eredménye, ami feltételezi a további, kiszámítható működést.

Kálmán József szerint a kistelepülési településszerkezetben elengedhetetlen, hogy működjék valamilyen elöljáróság, iroda, hivatal, hiszen sem a helyközi közlekedés, sem a település lakónépességének összetétele, sem a helyi kommunikációs infrastruktúra állapota nem teszi lehetővé, hogy az aprófalvak magukra maradjanak. A vitaanyag számos ellentmondást tartalmaz, melyek megnehezítik, sőt, sok esetben lehetetlenné teszik az érdembeli vitát, véli a KÖSZ-tagozatvezető.

- Aprófalvas településszerkezetben a 2000 fős határ sok esetben irreális, nem beszélve bizonyos, helyben lévő, speciális intézmények esetében jelentkező problémákról. "Az új közös önkormányzati hivatal" előrevetíti a volt községi közös tanács képét, ahol a szerepkör nélkül maradt települések érdekei rövid idő alatt képviselhetetlenné válnak -  vizionálja a koncepcióból kivilágló jövőt Kálmán József. 

Ráadásul prognosztizálható, hogy a helyben maradt, tisztán önkormányzati feladatok közül elsősorban az ott élők problémáit oldják meg elsősorban. A KÖSZ-tagok egyértelmű véleménye, hogy csak alapos és széleskörű előkészítés után szabad gyökeres változtatásokat végrehajtani.

- Az általunk ismert koncepció szerint minden fontos kérdésben a járási szintre telepített - erősen politikai irányítás alá kerülő - állami hivatal döntene kénye-kedve szerint. Erről pedig elég cinikus dolog azt állítani, hogy ezzel közelebb kerül az állampolgárokhoz az ügyintézés, amikor a körjegyzőségeket eddig 1-2 kilométeren belül el lehetett érni, ezután viszont 10-30 kilométert utazhatnak - nem kis költségen - az állampolgárok - fejtegeti Patyi Elemér, a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Bögöte polgármestere. 

- Szánalmasnak tartom, hogy ezeknek a változásoknak az indokaként hamis, igaztalan érveket sorakoztatnak fel. A kistelepülési önkormányzatokat tartják pazarlónak, mikor az önkormányzati szférában felhalmozott adósság több mint kilencven százalékát, 1012 milliárd forintot a megyék, a megyei jogú városok és a főváros hozta össze. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a kistelepülésekre, nagyközségekre jutó mintegy 76 milliárd forint egyértelműen az alulfinanszírozottság és nem a pazarló gazdálkodás miatt alakult ki. A tervezett önkormányzati és közigazgatási struktúraváltás az önrendelkezés jogosultságát erősen megkérdőjelezi, és gyámság alá helyezi a kis falvakat, vagyis egyértelműen vissza kívánja állítani a rossz emlékű, szovjet típusú tanácsi rendszert  - véli Patyi Elemér.

- Az önkormányzati rendszer átalakításával a kormány spórolni akar - szögezi le dr. Németh Kálmán, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vasi tagozatvezetője, Répcelak polgármestere. - Bár ez  így konkrétan nincs leírva, de az EU-nak benyújtott konvergencia-program már jövőre 130 milliárddal kevesebbet tervez juttatni ennek a szférának. A tervezetből az én olvasatomban az következik, hogy több ezer köztisztviselői állás szűnik meg,  és a tanári állások is veszélybe kerülhetnek. -

Dr. Németh Kálmán és az általa képviselt érdekszövetség tagjai nem értenek egyet a járási hivatalok kialakításával;  ezt úgy értelmezik, hogy az ügyek intézése távolabb kerül a vidéki, falusi emberektől. Azzal sem értenek egyet, hogy az önkormányzatok nem intézhetnek állami feladatokat, mint ahogy tették ezt az elmúlt két évtizedben, illetve a tanácsi rendszerben is.

Az önkormányzati rendszer alapproblémájának nem ezt tartják; a működési zavarok okát a csökkenő állami támogatásban és a felelőtlen fejlesztésekben látják, amely főleg a nagyvárosokra jellemző. Dr. Németh Kálmán szerint a helyi adók közül legalább egyet vagy kettőt kötelezően be kell vezetni. - Ezt azért tartom fontosnak, mert főleg a kistelepüléseken figyelhető meg, hogy az önkormányzat nehéz helyzetben van, helyi adó mégsincs, pedig a településen vannak jól prosperáló vállalkozások.  Az az elképzelés meg kifejezetten káros, hogy az iparűzési adó vagy annak egy része felhasználását központilag írják elő. Ez az önkormányzatiság elvét is sérti. -