Szalafő: újrarendezik a pityerszeri népi műemlékegyüttest

Szalafő-Pityerszer a turizmus egyik megszentelt helye, ma mégsem csak ebből a szempontból értékes. Az értékmentés a jövőnek szól. A hagyományos paraszti tárgyi kultúra bemutatása mellett azt a tevékenységet, kultúrát, néphitet is hitelesen ismertetik, ami visszatanítja a fiatalabb generációknak a fenntartható (önellátásra törekvő) életformát. Ez egyfelől lehetőség, másfelől nem túl távoli jövőben beálló szükségszerűség.

- 2013-ban három évfordulónk lesz: Bárdosi János halálának 30., a Vasi Múzeumfalu megnyitásának 40., és a Pável Ágoston alapította Vasi Szemle alapításának 80. évfordulója. 2013-ra elkészül minden műemlékegyüttesünk felújítása belső tárgyaikkal együtt - mondta dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgató, majd fordult néhányat a Néprajzi gyűjtés 2011. június 20-30. feliratú sárga pólójában, jelezve, hogy a hároméves munka, e szellemi napraforgó program elkezdődött.

Hangsúlyozta: Szalafő az értékmentésben nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon, a megmaradt őrségi szeres települést meg kell óvni, különben el fog pusztulni, a 24. órában vagyunk. Az itt összegyűlt néprajzkutatók feladata, hogy meghatározza a profilt, hogy mit és hogyan is kell tenni az életszerűség, a hitelesség jegyében.

- Az 1940-es évekbeli néprajzi gyűjtés a legutolsó pillanat volt az őrségi hagyományos paraszti életből, a felbomlása előtti időszak, 20-30 év múlva már eltűnt, cserepeire hullott, ma már csak ebből tudunk ismeretelhez jutni. Az 1966-os rajzokon ezek a házak még lakottak voltak, újabb évtized múlva lettek  múzeummá - mondta dr. Bíró Friderika, aki korábban a Nyugat-Dunántúli tájegység területi felelőse volt, ő csinálta meg a szentendrei múzeumban Göcsejt és az Őrséget.

A néprajzkutató az utóbbi 35 évben készített interjúgyűjteményét a szintén jelenlévő fiatalabb kutatónemzedéknek ajánlotta.

- Nem a feladatok csökkenésével, hanem bővülésükkel kell számolni, és ezt az élet adja - nyomatékosította dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgató. - Fel kell kutatni hozzá a forrásokat. Üzenünk a következő generációknak. Remélem, a lakosság megérti, hogy a múzeum nem azért jön ide, hogy lerabolja a falvakat, és raktárba vigye a tárgyakat, hanem, hogy visszahozza, bemutassa, megismertesse. Az identitás és kultúra fogalmai ma sajnos elválnak egymástól, és a köztudatban a múzeummal kapcsolatosan a régiség van...

- Utópisztikus érzéseim vannak. Nem is reménykedtem, hogy ilyen gyűjtőtábor, egy ilyen program létrejöhet. Ott leragadtam, hogy egyszer majd, helyi emberekkel összefogva gyűjtünk. Ez most nekem óriási élmény - fogalmazta meg örömét a szalafői polgármester, Lugosi Arnold. - Az minden helyi emberhez eljutott, hogy ez fontos. A működtető Őrségi Nemzeti Park hasznos programokat szervez. Óriási és hihetetlen előkészítő munka folyik itt. Én helyi ember vagyok, egy ispánki ősöm van, a többi mind szalafői. Mindig itt éltem, nem mentem el soha, mindig Csörgőszeren éltem, és szeretnék élni.

Az identitás és kultúra kérdéskörében a Lendváról érkezett Kepe Zoltán elmondta, hogy a lendvai múzeum a különböző nemzetiségek kultúráját, így a magyarságét is gyűjti.

- Szakmai segítségre van szükségünk - szögezte le. - Szívesen részt veszünk mindenben, ami szövetséget jelent. Társadalomban élünk, együtt kell működnünk a politikával. Ebbe az irányba is el kell vinni, el kell adni, amit csinálunk.

- Együttműködési megállapodást kötünk a lendvai múzeummal a közeljövőben - fűzte hozzá dr. Nagy Zoltán. - A feladatunk egy régiót is átsző. Egyedül kevesen vagyunk. Itt sem egy, hanem tizenkét néprajzkutató ül. Együtt. Ez senkinek sem mindegy.

- Jelenleg a világon itt a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó néprajzkutatók száma a szalafői sátor alatt - mondta Majthényi László  megyei alelnök kommentálva az összefogást, majd kifejtette:

- A megyei közművelődési intézményekről készített statisztikában a VAMMI a legsikeresebb, minden megszorítás ellenére, több, mint fél milliárd forint pályázati bevételt produkáltak. Kettős szorításban dolgoznak a muzeológusok, de kívülről csak a jó eredmény látszik.

- A köztudatban az él, hogy a zöldek a természetvédelemmel foglalkoznak, kevesen vannak tisztában azzal, hogy  kulturális örökségvédelemmel is - mondta Markovics Tibor,  az Őrségi Nemzeti Park igazgatója.  - Munkánk  a kulturális kincsek védelme is. A múzeum szakmai felügyeletével vállaltuk, hogy megújítjuk Pityerszert, és ehhez pályázati forrásokat szeretnénk teremteni. Nagy öröm, hogy részesei lehetünk annak a hároméves kutatóprogramnak, amit a múzeum indított. Olyan gyűjtés ez, ahol kármentés folyik, hiszen már sok minden megsemmisült. 

Ez is természetvédelem

A természetvédőknek köszönhető, hogy ennyi kastély fennmaradt, ők voltak elég bátrak ahhoz, hogy kiálljanak az épületekért, és levédették a kastélyparkokat.

A szürkemarhákat és a racka juhokat ma főleg a nemzeti parkok tartják, azóta, hogy a földművelésügy nem foglalkozik ezzel; a természedvédelem pedig úgy döntött, kézbe veszi.

A kunhalmok, földvárak védelmét is a természetvédelmi törvény biztosítja.