Védett kor, túlóra, műszakpótlék - így változhat a Munka törvénykönyve

A múlt héten tette közzé az új Munka törvénykönyve tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új jogszabállyal rugalmasabb, a mai gazdasági viszonyokhoz jobban illeszkedő munkaügyi szabályokat ígér a kormány.

Azonban a szakszervezeti jogászok szerint a tervezet a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat olvashatjuk az index.hu-n.

- Szinte nincs a javaslatnak olyan szakasza, amely, ha apró eltérésként is, de ne hátrányosan érintené a munkavállalókat - fogalmazták meg véleményüket a Liga szakszervezeti konföderáció munkajogi szakértői a tervezetről.

A szakértők szerint az új munkajogi szabályozás növelné a piaci alkuk súlyát, és csökkentené az állami szabályozás szerepét a foglalkoztatásban. A készítők szerint ezzel rugalmasabbá válik a munkaerő-piaci rendszer, ami hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez is. A tervezet kritikusai szerint azonban a magyar munkaerőpiac eddig sem szabályozási problémák miatt nem volt kellően rugalmas, a tervezet egyes elemei pedig épp a foglalkoztatás bővítése ellen hatnak.

Változhatnak a munkavállaló jogai

A munkavállalókat hátrányosan érintő változás lehet az, hogy megszüntetnék a műszakpótlékot. A tervek szerint a rendkívüli munkavégzést a munkáltató pótlék helyett szabadidővel kompenzálhatná. De fizetéscsökkentést eredményezhet az is, hogy a munkaközi szünet ezután nem lenne része a munkaidőnek, még kollektív szerződés vagy a felek megállapodása esetén sem.

A munkában töltött napok számának növekedését hozza az is, hogy változnának a szabadságolási szabályok. Ráadásul az új szabály szerint csak öt napot lenne köteles kiadni a munkáltató akkor, amikor azt a dolgozó kéri. A munkaviszony első hat hónapjában pedig egyáltalán nem rendelkezhetne a munkavállaló saját szabadnapjairól.

Aggályosnak látják a munkajogászok, hogy a munkáltató nem lesz köteles a havi munkabérről írásos elszámolást adni, és hogy a tervezet évi 300 órára emelné a túlóra felső határát. Egy adott nap munkaidő-beosztását pedig akár három nappal korábban is módosíthatja a munkáltató.

A Liga munkajogászai szerint az unió szülői szabadságról szóló irányelvét is sérti, hogy a felmondás tényét ezentúl már többek között a gyes, gyed, táppénz ideje alatt is közölni lehet, és a felmondási idő nyomban ennek lejártakor el is kezdődik.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a munkavállalói jogok, a juttatások és a kollektív jogok területén is súlyos csapás éri a dolgozókat. A LIGA elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a dolgozók fizetésének 20 százalékát elvehetik a munkáltatók, ha a műszakpótlékot a jövőben szabadnappal is kiválthatják. - A Munka Törvénykönyve a munkaadók oldalára állt, holott az lenne a feladata, hogy kiegyenlítse a munkáltatók és a munkavállalók közötti különbségeket - mondta el Gaskó István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Ezzel szemben a munkaerőpiac másik oldala, a munkaadók örömmel fogadták a dokumentumot. - Most sok mindenben megkötik a munkaadók és munkavállalók kezét, a mostani tervezet több mindent enged át a kollektív szerződések és az egyéni szerződések körébe - mondta az index.hu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A törvénytervezetből pár nap alatt minisztériumi munkaanyaggá lefokozott új Munka törvénykönyve akár alkotmányellenes pontokat is tartalmazhat, írta a Napi Gazdaság. - A munkahelyen kívüli technikai eszközökkel végzett ellenőrzés, például megfigyelés elfogadhatatlan − mondta Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. A tervezet normaszövegének bizonytalan megfogalmazásából nem, az indoklásból azonban következik, hogy a jogalkotó változtatni akar a jelenlegi gyakorlaton, és alkalmazhatóvá tenné a munkaviszonyon kívüli megfigyelést.

- Fokozza a munkavállalói jogbizonytalanságot az is, hogy a törvény támadja és gyengíti a kollektív szerződések rendszerét − mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Amennyiben ugyanis nagyobb teret kíván adni a két fél közötti egyéni megállapodásoknak, akkor az gyengíti a kollektív szerződés rendszerét, arról nem is beszélve, hogy az Munka törvénykönyv hatálybalépését külön törvényben rendezné a jogalkotó, így egyelőre nem tudható, hogy milyen mértékben avatkozna bele az új munkatörvény a már meglévő kollektív és egyéb jogfolytonos szerződésekbe.

A dokumentumról a kormányfő szóvivője leszögezte, hogy az a munka törvénykönyvének egy "konzultációs munkaanyaga"

A tervezettel kapcsolatban Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány garantálja a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót, olvashatjuk az MTI oldalán. - Olyan munka törvénykönyvet szeretnénk, amely segíti a munkanélkülieknek a munkaerőpiacra való visszatérését, és segíti a gyermekes anyák, valamint a szülési szabadságról visszatérő anyák elhelyezkedését - mondta a kormányfő szóvivője, aki hozzáfűzte, a tervek szerint ősszel kerülhet az indítvány a parlament elé.

Azonban a szakszervezeti jogászok összefoglaló véleménye az, hogy a tervezet a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a munkavállalókat.