Kellemetlen meglepetés: súlyos sérülést okozhat a medvetalp

Nincs még magyar neve annak a gyomnövénynek, amelyet Mérk határában (Nyíregyháza) fedeztek fel. A kukoricásban  rejtőzködő új gyom jellemzőjeként írták le, hogy az egész növény nagyon szőrös, virágzata a cérnaköleséhez hasonló. Ám annál nagyobb virágzatú és termetű. Végül a megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága szakemberei kiderítették, hogy egy új kölesfajról, a Panicum ripariumról van szó. Magyar neve még nincs, eddig húszféle növényvédelmi szert vetettek be ellene. A eredmények bíztatóak, nyilatkozta Nagy Margit,  az igazgatóság gyombiológusa. A jövevény megjelenésekor a gazdáknak azonnal el kell kezdeniük az irtást, intettek a szakemberek. Szerencsére több olyan készítmény is akad már, amely legyűri. Igazi veszélye abban áll, hogy  nagy tömegben mintegy átállítja a talajt, kedvezőtlenné téve a kultúrnövény termesztésének feltételeit. 
Hogy miként került hozzánk? Egyesek szerint a globális felmelegedés révén, mások azt mondják, hogy behurcolták. Ez utóbbit erősíti, hogy a fellelt cérnaköles egy osztrák vállalkozó birtokán fordult elő. Azt pedig tudjuk, hogy Németországban és Ausztriában, valamint Zala megyében bőven akad belőle. Eredetileg ez a gyom Észak-Amerikában honos. Nos, ezt a karriert futhatta be, ha kicsit másképp is, a kanadai óriás medvetalp, amely a kiskertek rémévé vált. Az ok: a növény nedvével érintkezve súlyos, hólyagos, égési sebekre jellemző felületek alakulhatnak ki a bőrön.
 
Dr. Balogh Lajos, a Savaria Múzeum botanikusa behatóan foglalkozik a növényvilággal.
 
- Talán furcsán hangzik, de olyan, hogy gyomnövény valójában nem létezik - hökkent meg elsőre. - Bolygónk valamennyi növényfaja egy adott térség növénytakarójának szerves tagja, ősidőktől fogva. A gyom kifejezés emberközpontú megközelítést feltételez, amelyet a szaktudomány általában úgy határoz meg, hogy gyomnövény az, amely ott nő, ahol az ember szempontjából káros, így nemkívánatos. Ilyenkor többnyire a kiskertekben, szántóföldeken termesztett haszonnövényeink nevelését megnehezítő növényekre gondolunk. Legismertebb képviselőjük az Észak-Amerikából akaratlanul behurcolt parlagfű - fogalmaz a szombathelyi botanikus.
 
Aki szerint a gyomoknak újabban két fő csoportját különböztetik meg. Előbbiek a szántóföldi gyomok, míg az úgynevezett természetvédelmi gyomok a természetes élőhelyeket, növénytársulásokat hódítják meg, illetve özönlik el olykor. Az ilyen, inváziószerűen terjedő növényállományok az eredetileg ott élő sokszínű növény- és állatvilág változatosságát erőteljesen csökkentik.

- Nyugat-Dunántúlon legelterjedtebb özöngyom a parlagfűhöz hasonlóan allergizáló virágporú magas aranyvessző  folytatja - Balogh Lajos. - Ennek az egyébként jó mézelő növénynek nyáron sárga virágtengerével főleg ártereken találkozhatunk. Folyóvizeink, például a Rába vagy a Perint patak partjain ősz elején a sárga virágfészkeit magasba emelő vadcsicsóka tűnik fel egynemű, nagy foltokban. A fák közül példaként a galériaerdőkben egyre jobban teret hódító zöld juhar említhető. Míg a fent említett növényfajok Észak-Amerikából érkeztek, addig a következők Ázsiából.
 
Hozzá téve: a Rába mentén, a Gyöngyös patak partjain Kőszegen és Szombathelyen is most virágoznak fehéren a 2-3 méter magas, bambuszhoz hasonló szárú, nagy levelű, távol-keleti óriáskeserűfű kiterjedt sarjtelepei, amelyekben más növény nem tud megélni.
 
- Ezek fellazítják a parti rézsűt, s mederfenntartási gondokat okoznak. Az ártéri ligetekben, vízpartokon gyakran tömeges a dísznövényként egykor a Himalájából behozott, édeskés illatú, szép bíbor nebáncsvirág. Újabban hazánkban is terjed a Kaukázusból származó óriás medvetalp. Érintése veszélyes, kifolyó nedve felhólyagzó, heveny bőrgyulladást okoz. Megyénkben Vép és Bozzai határában küzdenek visszaszorításával - mondja.

Az özöngyomok elleni védekezés nem könnyű. Az érintett területek kaszálása fontos eszköz lehet, de nem mindig elegendő, a vegyszeres kezelés pedig élővizek mentén kockázatos, nem javasolt. Ezek után érthető, hogy e  témakörrel kapcsolatos, nemzetközi kutatási eredmények nagy figyelmet kaptak a Szombathelyen augusztus 30-a és szeptember 3-a között "Az Özönnövények Ökológiájának és Kezelésének" 11. Nemzetközi Konferenciáján.

Dr. Nagy Zoltán, a Vas Megyei Múzeumok igazgatója is rendkívül fontosnak ítélte meg a tanácskozást, mert mindt mondta: a növények kutatása, az új gyomok felbukkanása és az ellenük folyó küzdelem kemény gazdasági érdek is. A múzeum ezt átérezve támogatja a kutatást és az ezzel kapcsolatos, tudományos igényű publikációk megjelenését.

A Vasi Múzeumfaluban találkoztunk Márczi Elvira kertészmérnökkel, múzeumi munkatárssal, aki egy tenyérnyi helyen számos gyomnövényt mutatott. Közte a sokak által ismert lósóskát, amit még a libák sem legelnek le.  
 
- A vegyszeres gyomirtás miatt számos növény kiveszett, ezzel is szegényítve a bolygó növényvilágának sokszínűségét. De hát mi az kártékony gyom? Kitaláció, hiszen éppen a gyomnövény a föld édesgyereke, mert  megteremti és tartja szabad akaratából. Míg a kultúrnövények az ember által létrehozott, nemesített és termesztett hasznok. Nos, az üldözött gyom a legtöbb esetben az ember javát szolgálja - mondja a hölgy, majd letép egy útmenti gyomnövényt (útifű). Miután galacsnizta, a kezére helyezi, és a zöld masszát elegyengeti. 

- Ennél jobb biosebfedő és sebvédő nem is létezik. Ha kiszárad, erős kötést alkot a felületen, védve a sebet a szennyeződéstől. A növény hatóanyagai pedig szinte azonnal elkezdik a seb varrasítását. Akár egy napig is eláll a kézen ez a kis galacsni, s arra már el is tűnik a seb - mondja Elvira. Aki szerint a kiskertekben érhetnek ugyan meglepetések, de a gyomnövenyktől nem kell félni. Annál inkább megismerni, s ezt a célt szolgálja majd a múzeumi kiskert is.   
 
A növényvédés egyre drágább 

Évente több 10 milliárd forintba kerülnek a növényvédőszerek, nem is szólva a használatukról. A válság valamelyest vissszavetette ezt a szektort is.

A védelemben jelentős tényező a kiskert, az itt elhasznált permetszer, illetve más eszköz. Ugyanakkor akadnak legyőzhetetlennek tűnő gyomok, közte a parlagfű.

Terjed a bio-védelem, amely kímél egyes gyomfajtákat.