Gesztenyeünnep igazi krumpliszirommal, mézzel és asszonyfektetővel

A velemi Gesztenyeünnep a Kőszeg-hegyalja legnagyobb gasztro-kulturális rendezvénye. A helyi önkormányzat és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ közös szervezésében zajlanak az események. Idén Kőszegszerdahely, a „bevezető falu” is bekapcsolódott: gesztenyesütéssel, helyi termékek árusításával, és a velemi csúcsforgalmat tehermentesítő „dugómegelőző” parkolóhelyek létesítésével.

Tizenöt évvel ezelőtt a velemi Gesztenyeünnep néhány száz fős érdeklődő közönséggel zajlott, főként az Alkotóház és a népművészeti műhelyrendszer környékén, a színpadon koncertekkel, táncosokkal. Az évek alatt az egész falut beterítő óriásrendezvénnyé változott, ami a helyi lakosság és az érkező vendégek türelmét is igénybe veszi. Ha valaki nem tudja, miért jó a tömeg-élmény, miért éri meg sodródni, akár órákat több ezer ember között, a velemi gesztenyeünnepen érdemes tanulmányoznia ezt a jelenséget. A szezonális fő attrakció a speciális gesztenyesütés, a gesztenyés sütemények kóstolása, de az ínyencek sok egyéb finomságot is találnak, miközben akármerre megyünk, jó zene szól. Emitt a horvátok muzsikálnak, amott a Kerekes Band játszik, az ugráló várnál diszkózene szól. Szép kézműves termékeket kínálnak az asztalokon: kerámiák, rongybabák, ezüstök, bőráru, kötött sapka, fajáték, minden, ami kell egy vásár sokszínűségéhez. Sül a hurka, a kolbász, készítik a juhtúrós lepényt, a kemencés langallót, a kürtős kalácsot – mind-mind százával fogy. Egy rongydarabra elég kiírni egy kapualj felé mutató nyíllal, hogy „itt kapható az igazi gesztenyés palacsinta”, nem kell nagyon tovább győzködni a népet, hosszú sor kígyózik a magánház előtt. Népszerű az egészben sült, hámozott krumpli, de a hurkapálcikára fűzött igazi krumpliszirom, a csülökcipó, a balatonfelvidéki bor. Izgalmasnak tűnik a tokaji „Asszonyfektető” – azzal a zárójeles megjegyzéssel: „a többi a te dolgod”. Lehet kóstolni a legjobb hazai pálinkákat, a legízletesebb környékbeli mézeket. Nem csak árusítják, a termelők el is tudják mondani, melyik, mire jó, sőt: mi egyáltalán a méz. Ahogy a göcseji kis girge-gurba falvak egyikéből, Boncodföldéről érkezett okleveles biokertész is szívesen mesél az általa csíráztatott magok vagy az általa gyűjtött gyógynövényekből készített tinktúrák jótékony hatásairól. „Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság” – tudjuk meg, azt a legendát is hozzáfűzve, hogy „ha igaza van a kelta papoknak, ezek minden bajra jók”.

Kellenek a mítoszok, a múlt távolából hozott erősítés, és kell, mert sokat ad, a hagyomány. Velemnek is van – amilyen kicsi és „egyszálbélű” a falu, olyan nagy ez az ünnep, a gesztenye, az ősz, a jó minőségű étkek és italok, a minőségi kultúra, a természettel való együttélés, a kicsiben nagyot alkotás, az emberléptékű élet ünnepe.