Kilencven éve jött létre Lajtabánság

Lajtabánság 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, határos nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal, rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen a szerb királysággal. Úgy jött létre, hogy báró Prónay Pál katonatiszt megszervezte civilekből azt a különítményt, amelyet Rongyos Gárdának hívtak. (Rajtuk kívül a trianoni békediktátum által az osztrákoknak ítélt Nyugat-Magyarországon nem volt más magyar katonaság.) Ők robbantották ki a nyugat-magyarországi felkelést a mai Burgenland területén és Sopron környékén.

A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt magyar területet. 1921. október 3-án az antant átadta volna Nyugat-Magyarországot az osztrák félnek, ezért október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét.

Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot, írta Prónay visszaemlékezéseiben. Központja Felsőőr (Oberwart) lett, mert a falu magyar többségű volt.

Ennek a felkelésnek volt köszönhető, hogy Sopron és 10 Vas megyei falu visszakerült Magyarországhoz, hangsúlyozta a Szent Vid kápolnában elmondott beszédében dr. Zsiga Tibor, a történettudományok kandidátusa, a korszak kiváló ismerője, aki kiemelte: méltatlanul elfelejtődött az a 23 magyar áldozat, aki életét adta akkor a hazáért.

A  megemlékezést a velemi Szent Vid Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szervezte, a köszöntőt az egyesület elnöke, dr. Vadon István mondta.