Veszélyben a falugondnokságok

- Az elmúlt két évtizedben az önkormányzati rendszert sokan próbálták szétverni, de ez eddig nem vezetett eredményre, ám most padlóra küldhetnek bennünket,  fogalmazta meg Gémesi György,  a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere  a rumi  fórumon.

Az önkormányzati rendszer kiállta az idők próbáját, ennek ellenére most megpróbálják rájuk húzni a vizes lepedőt, mondván, hogy az önkormányzatok is okai az ország eladósodásának. A MÖSZ elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a törvényről az érintettekkel nem volt érdemi egyeztetés, az általuk, illetve a többi önkormányzati érdekvédelmi szervezet által megfogalmazott javaslatok nem nagyon köszönnek  vissza az  újabb törvénytervezetben.

Azt  ugyan eredménynek tartja, hogy a hivatalok létrehozásához feltételként meghatározott háromezres lélekszámot kétezerre csökkentették.  Ez az azonban nem előrelépés, hanem visszatérés az eredeti változathoz.  Úgy gondolja, ennél sokkal jobb lenne, ha egyáltalán nem kötnék  lélekszámhoz a hivatalok létrehozását, hanem helyben dönthessék el, hogy szükség van-e rá, avagy sem.

A MÖSZ elnöke szerint a hivatalok számának a csökkenése nem eredményez megtakarítást, vagy ha igen, akkor annak az árát az ügyfél fizeti majd meg, hogy a jelenleginél többet kell utaznia. A járási hivatalok létrehozása távlatban jó elképzelésnek tűnik, de ma nincs rá forrás. Illetve ha lesz, akkor azt a helyi önkormányzatoktól vonják el, amit a tervezett adóelvonások is mutatnak.

Gémesi György szomorúnak tartja, hogy amíg eddig  az önkormányzatiságot a hatáskörök megosztása és az autonómia erősítése jelentette, most  pedig a centralizáció került előtérbe. Ez ellentétes az európai folyamatokkal. A választott embereket azonban nem lehet kiváltani íróasztallal, helyettesíteni számítógéppel, s hibázik a politika, ha ezt nem veszi figyelembe, mutatott rá Gémesi György. Más a problémamegoldás, ha azt egy választott, a településen élő ember teszi, vagy pedig egy központilag irányított és fizetett ember.

A rumi iskolában  és az óvodában az elmúlt időszakban 250 millió forintos fejlesztést  hajtottak végre. Az iskolában immáron  tizenhét településről járnak diákok, ennek ellenére az intézmény  nem lesz képes megfelelni az új szabályozásban  meghatározott  feltételeknek Fotó: Szendi Péter

Elhibázottnak tartja a közoktatás államosítását is, véleménye szerint a kisebb iskolákban hatékonyabban tudnak a gyermekekkel foglalkozni. Azt meg eleve nonszensznek tartja, hogy csak abban az esetben maradhat fenn önállóan egy iskola, ha abban párhuzamos osztályok működnek. Véleménye szerint az állam nem tudja majd jobban üzemeltetni az iskolákat, mint a helyi közösségek. Ez az új rendszer nem lesz hatékonyabb, hanem visszalépést hoz.
Az önkormányzatok számára nem túl kecsegtető a jövő évi költségvetés tervezete sem. Nominálisan ugyan  0,7 százalékos többletet tartalmaz, ám közben  4,2 százalékra prognosztizálják inflációval. Az önkormányzat körben azonban ez még nagyobb lesz. - Mindezek ellenére nem adjuk fel a küzdelmet, fogalmazta meg Gémesi György.

A hozzászóló polgármesterek, jegyzők  is számos kritikával illették az önkormányzati törvény tervezetét. Elmondták, hogy Vas megyében sok az aprótelepülés, amelyek társulásához még a 2 ezres határ is magas. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az előzetes hírek szerint várhatóan nem lesz majd pénz a települések életében olyan fontos szerepet  betöltő falugondnokságok fenntartására.

Az adóelvonásokkal tovább szűkülnek a települések forrásai, miközben a kormányzat újabb helyi adók kivetésére ösztönzi az önkormányzatokat. Volt olyan vélemény is, hogy a közigazgatási reform káoszt fog eredményezni, miközben nem lesz olcsóbb a rendszer. Sajnálatosnak tartják, hogy az új rendszer nincs lemodellezve, így annak működési, valamint egzisztenciális hatásai is kiszámíthatatlanok.

A köztisztviselők sem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő. A helyi önkormányzathoz, vagy pedig a járási hivatalhoz tartoznak a jövőben? A kevesebb hivatal azzal is jár, hogy helyben kevesebb köztisztviselőre lesz szükség. Mi lesz a jól felkészült, speciális ismeretekkel bíró szakemberekkel? Mind megannyi kérdés, amelyre egyelőre  nincs válasz. A törvényt pedig a tervek szerint még az ősszel elfogadja a parlament.