Irodalmi kutatóműhely indul Kristóf Ágota életművére Kőszegen

A kutatóműhely névadója Kristóf Ágota, az idén júliusban elhunyt Kossuth-díjas író, aki bár Svájcban élt, kőszegi gyökerekkel és kapcsolatokkal rendelkezett. A Corvinus Egyetem UNESCO Tanszékének keretei között létrejövő Kristóf Ágota Műhely célja, hogy kutatási programjai és az azokhoz kapcsolódó, azokból táplálkozó rendezvényei révén feltárja és megismertesse az írónő életművét - tájékoztatta az ISES Alapítvány az MTI-t.
   
Mint írták, kiemelt cél, hogy a Kristóf Ágota Műhely európai kutatóbázissá váljon, és meghatározó kulturális intézmény legyen a nyugat-pannon térségben, olyan, amely rendezvényeivel hatékonyan hozzájárul a helyi identitás értelmezésének kérdéseihez, egyben kiegészíti, segíti a tágabb régióban a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ bölcsészkara és az ISES Alapítvány által folytatott felsőoktatási tevékenységet.
   
A tudományos kutatóműhely kedden mutatkozik be ünnepélyes keretek között, a megnyitó felkért előadója Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár.
   
Kristóf Ágota 1935-ben született Magyarországon, Csikvándon. Apja falusi tanító volt, anyja árvaházban dolgozott. Kilencéves volt, amikor szülei Kőszegre költöztették. Szombathelyen érettségizett és a kőszegi szövőgyárban helyezkedett el. 1956 végén férjével és néhány hónapos gyermekével elmenekült Magyarországról és Svájcban telepedett le. Először óragyári munkásként, majd fogászati asszisztensként dolgozott. Első verseit kőszegi diákévei alatt írta, de költeményei csak évekkel később - már svájci tartózkodása idején - jelentek meg a Magyar Irodalmi Újság hasábjain. 1978-tól kezdte francia nyelven írni műveit.
   
Leginkább a dráma műfaja foglalkoztatta, de 23 drámájából csak kilenc került a közönség elé. A nyolcvanas években zajos sikert aratott Nyugat-Európában, később Magyarországon is megjelent A nagy füzet, A bizonyíték, illetve A harmadik hazugság című kisregényekből álló trilógiájával, amely körkép a második világháború éveiről, az azt követő világról, egy család történetének különböző állomásain keresztül bemutatva. A mű különböző regénytechnikák bravúros ötvözete. A trilógia több országban kötelező iskolai olvasmány, A nagy füzet számos helyen, különösen az ázsiai országokban a kortárs világirodalom egyik alapművének számít. 2004-ben elkészült Az analfabéta című rövid önéletrajza, 2005-ben jelent meg Mindegy címmel novellákat és színműveket tartalmazó utolsó kötete.
   
A svájci állampolgárságot kapott írónő Neuchatelben élt. 1988-ban Olaszországban Alberto Moravia-díjjal, Németországban életművéért 2001-ben Gottfried Keller-díjjal, majd 2005-ben Schiller-díjjal tüntették ki, 2008-ban megkapta az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, idén, halála előtt Kossuth-díjjal tüntették ki. Egyéni stílusú és szerkezetű műveit számos nyelvre lefordították.
   
Kristóf Ágota idén július 27-én hunyt el, életének 76-ik évében svájci otthonában, végakarata szerint a kőszegi temetőben helyezték örök nyugalomra.