Csak semmi pánik, stabilak a gazdaság fundamentumai

A Budapesti Értéktőzsde részvényforgalma 30 százalékkal, a BUX index értéke pedig mintegy 20 százalékkal esett vissza 2011-ben. Pedig az év még jól indult, az első négy hónapban 3 ezer ponttal emelkedett a BUX. Májustól azonban szinte folyamatos gyengülés jellemezte a piacot. A legnagyobb zuhanás augusztus és szeptember folyamán volt, hogy aztán októberben ismét emelkedés következzen. A vezető papírok közül egyedül a Magyar Telekom őrizte meg értékét, 519 forinton zárta a 2011-es évet, 3 forinttal magasabban a előző évi záróáránál. A Mol, az OTP, a Richter és az Egis is jelentős értékvesztést szenvedett el. Az OTP árfolyama egy év alatt 35,9 százalékkal, a Mol-é 16,55 százalékkal esett.

S, hogy befektetési szempontból mit hozhat a jövő?
 
Nos, László Balázs és Serman Tibor, a DLS Kft. befektetési tanácsadói szerint a legfontosabb, hogy nem szabad pánikolni, s felüli az azonnali államcsődről vizionáló híreknek, amelyek a legrosszabb esetben akár önbeteljesítő jóslatként jelentős mértékben ronthatják az ország helyzetét. Szerintük a magyar pénzügyi, gazdasági fundamentumok stabilnak mondhatók, a devizatartalékok - például a korábbiakhoz képest - jóval nagyobbak, a legújabb számok pedig hatalmas export-többletről tanúskodnak. László Balázs szerint ez utóbbi azt jelzi, hogy a magyar gazdaság az elmúlt időszakban agresszív módon alkalmazkodott a megváltozott piaci viszonyokhoz, s így jóval válságállóbbá vált. Ugyanerre utal, hogy tavaly decemberben csúcsot döntött a külföldi kézben lévő magyar állampapírok állománya, s mint arra szakértőink felhívták a figyelmet: a hosszú távra befektetők az akkori leminősítések ellenére sem kezdtek eladásokba. Ez azt jelzi, hogy alapvetően bíznak az országban. Igaz, a jegybank-törvény módosítása e területen is változást hozott, az IMF-fel való  megállapodás azonban ismét megnyugtathatja a befektetőket.
 
A hitelességet, a kiszámíthatóságot  mindennél többre tartó befektetési piac bizonytalanságát az általunk megkérdezett szakértők szerint leginkább az elmúlt hetek ellentmondásos kormányzati kommunikációja generálta.  László Balázs és Serman Tibor úgy tatják, az illetékesek mára felismerték a hibákat, s érezhetően megtették a szükséges változtatásokat. Szakértőink azt gondolják, hogy a kormány megállapodást köt az IMF-fel, s abban is bíznak, hogy az európai országok szorosabb együttműködésre és költségvetési politikára váltanak, s a kontinens kijön a válságból. Mindez persze nem zárja ki a recessziót, az ebből fakadó pénzügyi-gazdasági bizonytalanságokat, amelyek hatásai persze nem csak hozzánk gyűrűznének be. 
 
Szakértőink elmondták, a hazai helyzet nem indokolja, hogy bárki külföldre vigye, ráadásul az itthoni befektetési lehetőségeket jóval alulmúló, alacsony kamatozású kinti bankbetétekbe tegye a pénzét.