Giora Karny nem felejtette el jótevőit

- A kiállítás a Szombathelyen Krausz György néven született Giora Karny, egykori zsidó munkaszolgálatos és Cundra néven említett romániai társa kalandos megmenekülésének történetét dolgozza fel - tájékoztatott a  bemutatón Szabadfi Zoltán kulturális menedzser. 

- A két lerongyolódott ember, akikkel Gisela Legath 14 éves fia 1945 márciusában hazaállított, a lehető legkevésbé keltett bizalomgerjesztő benyomást. A dél-burgenlandi Deutsch-Ehrensdorfban lakó családnak nem voltak kétségei, hogy a két férfi szökött munkaszolgálatos. A háború utolsó hónapjaiban ezrével hajtották őket a Dél-Keleti Fal építési munkálataihoz. Rögtön végrehajtandó golyó általi halálbüntetés terhe mellett tilos volt nekik segítséget nyújtani. Ennek ellenére Gisela Legath mégis azt válaszolta a két idegennek: Önök élni fognak! - mondta el a ma is tanulságos történet egy részletét a szervező. 
 
Más részletekkel pedig a helyszínen ismerkedhettek meg az érdeklődők, közte számos szombathelyi. A hős osztrák család, szó szerint hátukban a német fegyverekkel, a pajtában alakított  ki búvóhelyet a menekülteknek.   Martin és Frieda tette  mindezt annak ellenére, hogy a házba ekkor ki-be jártak a faluban állomásozó Wehrmacht katonái. A háború után Izraelbe kivándorolt szobrász évtizedekkel később megkereste megmentőit, és sikerrel szállt síkra azért, hogy a Yad Vashem Intézet és Holocaust Emlékközpont az Igaz Ember kitüntetést adományozza nekik. Néhány hónappal ezelőtt Gisela Legathról utcát neveztek el Bécsben.
 
Az eseményeket a megnyitón Renate Schönfeldinger történész idézte fel. Mint mondta, a zsidók közül sokan az utolsó pillanatig  hittek valamifajta menekülésben.

- Ezzel szemben Közép-Európa többi országában a harmincas évek derekától annyira rosszra fordult a zsidók helyzete, és olyan korán megkezdődött a deportáció, hogy  rengetegen még időben elmenekültek Európából - fogalmazott a történész, akinek a történtekről írott, Önök élni fognak! című könyvét bemutatták a múzeumban. 
 
A drámai történet másokat is alkotásra ihletett. Így született meg Dr. Michael Muhr eberaui (Monyorókerék) tanár tollából az Az emberek, mint Te és én című  színdarab, amelyben számos szentpéterfai diák és amatőr színjátszó is közreműködött. 

Andreas Lehner, a kiállítás szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy a kiállítás, ami csak egy kis részt foglal el a beledi múzeum kiállítóteréből, tökéletesen illeszkedik annak filozófiájához. Végül az érdeklődők megtekintették a kiállítás dokumentumait. Walter Temmel kifejezte reményét, hogy a közeljövőben sikerül még szorosabbra fűzni a megyeszékhellyel a kulturális együttműködés szálait.

A polgármester örömének adott hangot, hogy a kiállítás éppen itt, ebben faluban nyílt meg, ami idestova két évtizede választotta magának a „Bildein - a határok nélkül falu jelszavát. A település, ami a trianoni döntés, majd a második világháborút követő magyarországi kemény, majd puha, de éppoly embertől idegen diktatúrája által a vidékre kényszerített vasfüggöny árnyékában a határmentiségnek csak a hátrányait volt kénytelen elszenvedni, éppen ebből a helyzetből tudott előnyt kovácsolni határ lebontása után.

- Éppen azért, mert az itt élő emberek a saját életükben hosszú éveken át közvetve vagy közvetlenül megszenvedték azokat az időket, amikor a bennünk, emberekben rejlő gonosz erők, az önzés, az ostobaság az agresszió és a félelem átlépett minden határt, éppen ezért fontos, hogy emléket állítsunk ezeknek a szörnyű időknek. Hogy emlékezzünk azokra az emberekre, akik még ezekben a legszörnyűbb időkben is emberek tudtak maradni - zárta beszédét Temmel.
 
Köszönet Szombathelynek

Walter Temmel polgármester köszönetet mondott Szombathelynek, amiért térítés nélkül kölcsönadta a kiállításra Giora Karny szobrát, melyet a művész adományozott szülővárosának, és amely a Holocaustban elveszített 22 rokonának állít emléket. Jelen volt Dr. Takátsné dr. Tenki Mária szombathelyi képviselő is.