Munkaügyi kisokos kiszolgáltatott dolgozóknak

"Az IGR - Jövő a határtérségben" címen futó osztrák-magyar uniós projekt keretében munkavállalói Kisokos készült, amely segítségével - a július 1-jétől hatályba lépő - új Munka Törvénykönyve változásait követhetik nyomon az érintettek. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a szervezet nyugat-dunántúli képviseletének szakértői, munkatársai által összeállított információs füzet közérthető nyelven foglalja össze mindazt, amit egy munkavállalónak az új törvényről mindenképpen tudnia kell.

Mint azt az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletét vezető Horváth Csaba, a Vas megyében 3 ezer példányban terjesztett, de a szakszervezet honlapján is elérhető Kisokos sajtóbemutatóján hangsúlyozta: a jogszabálymagyarázatot azok is megérthetik, akik eddig egyetlen törvényt sem olvastak el.
 
- Szomorú tény, hogy a magyar munkavállalók jogérzékenysége nagyon gyenge, 80 százaléknak fogalma sincs a törvényi előírásokról, így ők mindent aláírnak, s eltűrnek - fogalmazott Horváth Csaba. A szakszervezeti vezető szerint soha nem volt még ilyen fontos, hogy a dolgozók tisztában legyenek a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, az új Munka Törvénykönyvének változásai ugyanis döntő részben hátrányosan érintik a munkavállalókat.

Horváth Csaba példaként megemlítette, hogy megszűnik a délutános és az éjszakai pótlék közti különbség, a műszakpótlék mértéke egységesen 30 százalék lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon sok, műszakban dolgozó munkavállaló elesik ettől a pótléktól. Horváth Csaba arra is kitért, hogy mindemellett a műszak fogalma is más értelmezést kap, az új szabályozás szerint ugyanis csak 18 órától másnap reggel 6 óráig jár pótlék. Aki pedig 14 és 18 óra között dolgozik - például eladóként -, nem kap majd pótlékot. A Kisokosból ugyancsak kiderül, hogy ha a munkavégzés csak részben esik 18 és 6 óra közé, akkor a pótlék arányosan illeti meg az alkalmazottat, s ez jelentős keresetveszteséget jelent majd a munkavállalóknak.

A szakszervezeti vezető által szintén kritizált elemként az új Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy a kormánynak lehetősége lesz munkavállalói csoportonként (szakménként, képzettségi szintenként), vagy regionálisan eltérő minimálbér megállapítására.

Horváth Csaba szerint az új szabályozás mentén minden eddiginél könnyebb lesz majd elbocsátani a dolgozókat, s az is komoly probléma, hogy az új törvény az üzemi tanácsokat és a szakszervezeteket kiírja a munkáltatói, munkavállalói partnerségből.