Van-e becsülete a munkának, megbecsülik-e manapság a magyar munkást?

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletét vezető Horváth Csaba szerint kettős a helyzet: vannak munkáltatók, akik tisztességesen foglalkoztatják és anyagi erejükhöz mérten meg is fizetik a dolgozókat, mások viszont nem igazán törekszenek erre.

Horváth Csaba szerint szomorú, hogy az előbbi vállalatok leginkább a külföldi tulajdonban lévő multicégek közül kerülnek ki, utóbbiak soraiban viszont döntően hazai mikro- kis- és középvállalkozásokat találhatunk.
  
A vállalatok tudják, hogy a jó munkaerő versenyelőnyt jelent, a termelékenység növelése érdekében ezért ők megfizetik a dolgozókat, és törekszenek arra, hogy azok jól érezzék magukat a cégnél. A bértárgyalások azonban náluk sem egyszerűek, és nem is mindig érnek célt, a cégekre nehezedő kormányzati adóprés és az emelkedő járulékok miatt ugyanis gyakran ezek a vállalkozások sem tudnak annyit emelni a fizetéseken, hogy azok megőrizhetnék a reálértéküket - engedett betekintést a kulisszák mögé Horváth Csaba, aki szerint sok kis- és középvállalkozásnál ennél kedvezőtlenebb a dolgozók helyzete.

Ennek fő oka az, hogy a kisebb vállalkozásoknál nincs szakszervezet, érdekvédelmi törekvéseikben így csak magukra számíthatnak a munkavállalók. Sok helyen ráadásul maga a munkaügyi rendszer sincs rendben, a dolgozóknak  nem úgy és nem annyit fizetnek, ahogy és amennyit  kellene, s a szabadságok szabályszerű kiadása is csorbát szenved.

A dolgozóknak saját maguknak kellene megvívniuk a csatát, de általában nem járnak sikerrel. Nem beszélve arról, hogy aki hőzöng és kiabál, az gyorsan az utcán találhatja magát - közölte Horváth Csaba, aki úgy látja, a fentiek miatt sokan beletörődnek, s lehajtott fejjel, a megváltozhatatlannak gondolt feltételek szerint végzik munkájukat.

Az MSZOSZ-hez érkező panaszokból kiderül, hogy egyre többen inkább tartják a szájukat, mintsem, hogy kirúgassák magukat, főként, hogy immár csak három hónapig segélyezik a munkanélkülieket.

A kényszer az embereket a rosszban is együttműködővé teszi, így -  lelkük rajta - némelyek azt is elfogadják, hogy a bérük egy részét feketén kapják meg - tárta szét a karjait Horváth Csaba, aki úgy számol: az emberek 80-90 százaléka nincs tisztában a jogaival, s abban bízik, hogy  a munkáltatója úgyis tudja, hogy mit, miért csinál, őt pedig nem csapja be...

- Legtöbb esetben amúgy tényleg nem vágják át a dolgozót, csak mondjuk nem adnak neki annyit, amennyit a Munka Törvénykönyve vagy éppen a cég anyagi helyzete szerint megkaphatna - egészítette ki a fentieket Horváth Csaba, hozzátéve: a mostani május elseje azt üzeni, hogy: ha eddig nem  tették meg, a dolgozók közül most minél többen lépjenek be valamelyik  szakszervezetbe!

Az új Munka Törvénykönyve ugyanis sok kérdést a kollektív szerződések felé tol el, ezt viszont csak akkor lehet megkötni, ha a cégnél van szakszervezet. Horváth Csaba szerint a normális és tisztességes kollektív szerződés a munkáltatónak is érdeke, és sok helyen  tudják is, hogy ha megvalósul a munkabéke, akkor arra már kiszámítható működés építhető.

Minden eddiginél fontosabb az összefogás, mert az új Munka Törvénykönyvének  bevezetésével az eddiginél  kiszolgáltatottabbá válnak a dolgozók. A május elsejei szakszervezeti megmozdulás e mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány lenyúlta a magánnyugdíj-pénztárakat, szétverte a szociális rendszert, s ugyancsak az emberek kárára átalakította a munkanélküliek támogatását.

Nem beszélve a rokkantakról, akik közül az orvosi felülvizsgálatok során olyanokat is  próbálnak visszaterelni az elsődleges  munkaerőpiacra, akikkel ott nem tudnak és nem is akarnak mit kezdeni a cégek. Az egykulcsos adó bevezetésével és az adójóváírás kivezetésével is rosszul jártak a munkavállalók, a középosztály kezd lecsúszni, a szakmunkásoknak megélhetési problémái vannak.

Ehhez képest a legújabb adók bejelentése után a miniszterelnök Brüsszelben azt mondta, hogy a  magyarok megértőek és fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat. Ez a cinikus kijelentés jól tükrözi azt, hogy kísérlet sincs arra, hogy az érintettekkel egyetértésben szülessenek a döntések  fogalmazott Horváth Csaba, aki szerint a szakszervezetek jóval hatékonyabbak lehetnének, ha a 3,8 millió munkavállalóból   a mostani 460 ezer helyett  1,5 millió tagja lenne a szervezeteknek. Horváth Csabának felvetettük, meglehet, jóval többen is belépnének, csakhogy sokakat visszatarthat némely szakszervezetek pártkötődése.

- Az MSZOSZ-re és az Autonómokra könnyen rámondják, hogy MSZP-s, a Ligára és a Munkástanácsokra, hogy fideszes, ez azonban nem így van. A szakszervezetekben vannak személyek, akik valóban kötődnek egy-egy párthoz, de nem maga a szervezet. Nálunk például a tagok között van jobbikos, MSZP-s, DK-s  és Fidesz párti is. LMP-s még nincs, de az is lesz. Állampolgárként minden tagnak meglehet a pártkötődése, a szakszervezeti munkáját ez azonban nem befolyásolja.