Díjugratóból zsoké - Rácz András indult a Magyar Derbyn

A 28 éves Rácz András Szombathelyről indult. A vasi sportberkekben jól ismert edző, Rácz Gábor  fia nem a torna, hanem már nagyon korán a lovak mellett tette le a voksát. Gombos László  lovasiskolájában nyolcévesen kezdett ismerkedni a díjugratással. Így ment ez a középiskolás években is, mígnem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázata révén Angliába került. Három év fél évig dolgozhatott a lóversenyzés bölcsőjének tartott Newmarketben, a világ egyik legnagyobb galoppistállójában.
- Amikor hazajöttem, a Tata melletti Dióspusztára kerültem, az egyetlen állami tulajdonú telep, ahol angol telivérek tenyésztésével foglalkoznak. Ott is a trenírozásban, a lovak felkészítésében segédkeztem - meséli történetét Rácz András.-  Aztán a változások után újra költöztem, most a magánkézben lévő, felsőpakonyi Álmodó Istállóban dolgozom. A tulajdonos Deák György lovát, Ashkant lovagoltam a Magyar Derbyn.
András zsoképályafutása még Dióspusztán kezdődött, az idei már a negyedik versenyszezonja. A szabályok szerint tíz  bármilyen kategóriájú  versenyt meg kell nyerni ahhoz, hogy pálcával is biztathassa a lovat. Tavaly lépett erre, a magasabb lépcsőfokra.
- Szerencsés vagyok az alkatommal, a magyar zsokék között kevesen tudnak 53 kilóval lovagolni versenyen. Ez a súly nyereggel, ruhával, védőmellénnyel együtt értendő, úgyhogy az én 51,5 kilóm ideális. A versenyzés nekem még nem jelent megélhetést, de a főmunka mellett jó kiegészítés. Az istállóváltás miatt idén nem volt sok bizonyítási lehetőségem, remélem, a Magyar Derby után több felkérést kapok. Úgy érzem, Ashkannal kihoztuk magunkból a maximumot a 2400 méteres futamon. A 15-ös mezőnyben a tizedik helyet szereztük meg úgy, hogy Ashkan először futott füvön. Ráadásul a rajt előtt megzavarta, hogy az egyik ló kitört, és már a vágta közben ki kellett kerülni egy másikat, amelyik megsérült. Ezzel tempót vesztettünk és hátrébb csúsztunk. Amúgy a Derby nagy élmény. Nem is a verseny része miatt, hiszen az hasonló a többihez. Hanem mert nagy a presztízse, óriási a tömeg, a felhajtás, a pénzdíj.
Rácz András a jövőjét is a lovak közelében képzeli el.
- Nekem a lovaglás szerelem, elhivatottság. Angliában nagyon sokat tanultam, sok tapasztalatot szereztem, ezeket mindenképpen kamatoztatni akarom. Lovasként is szeretnék továbbfejlődni, és feljutni a top zsokék közé. Bőven van még időm, ezt elég sokáig lehet csinálni.