Szárnyaszegett Cserépmadár

- Öt éven keresztül tervezgettem otthon, hogy milyen is legyen az új épület. Elmondhatatlanul sok rajz és töprengés után kialakult a jónak tűnő koncepció - meséli a történetet Varga Géza. Találtam építészt is, akivel meg tudtunk állapodni előbb 200, később 300 ezer forintos díjban. A közel egyéves munka után azt írta, hogy szerinte egyikünk sem gondolta komolyan ezt az alacsony árat. Én komolyan gondoltam: ezért is írtam alá a szerződést. De az építész hozzátette, ha nem teszek rá még hatszázezer forintot, nem fogok engedélyt kapni, mert neki jó barátja az építési előadó. Én nem tudom, ezért nem is állíthatom, hogy ez a kijelentése igaz-e vagy sem, de azóta pereskedünk, mert a felkészületlensége miatt 15 hónap alatt sem volt képes elkészíteni az általam jól előkészített tervet. Végül az egyik fiamat bíztam meg a munkával, aki építész, s ő két hónap alatt el is készítette a terveket, amit benyújtottuk engedélyeztetésre.

A hatóság ezt hiánypótlásra visszaadta azzal, hogy útkezelői hozzájárulást is mellékeljenek hozzá. Ugyanis tévesen kereskedelmi szálláshelyként akarta kezelni az ügyet, holott falusi magánszállásról lett volna szó. A kereskedelmi szálláshelynek sok olyan feltételnek kell megfelelnie, ami falusi magánszállás esetében nem szükséges. Falusi magánszállásra valójában nem is lehet építési engedélyt kérni, csak családi házra, amit a megépülte után lehet falusi szálláshelyként hasznosítani.
- Kértem az önkormányzattól az útkezelői hozzájárulást, de csak milliós többletköltséget jelentő és elfogadhatatlan feltételekkel adták volna meg. Lényegében megtiltották a telek mellett futó földút használatát, arra hivatkozva, hogy felhordanám a sarat az aszfaltos útra. Amikor felajánlottam, hogy a földutat a saját költségemen felszórom kaviccsal, a polgármester  a körjegyzővel és azon keresztül az építési hatósággal egyeztetve - ezt ezzel utasította el: ne mindig az történjen, amit szeretne. Ekkor a hatóságnak írt levélben kilátásba helyeztem, hogy ha kell, az ügyészséghez fordulok  erre meg is kaptam az első fokú építési engedélyt útkezelői hozzájárulás nélkül is. 


A szomszéd azonban  Varga Géza szerint a falu polgármesterével és a körjegyzővel lefolytatott egyeztetés után,  velük egyetértve megfellebbezte az engedélyt. Annak ellenére, hogy Varga Géza előzőleg többször megmutatta neki a tervet és semmi kifogása sem volt.
- Az elöljárók egyetértése a fellebbezéssel azért érdekes, mert a forráshiányos falunak két kézzel kellene kapnia minden olyan fejlesztés után, amiből a falunak adóbevétele származik. Az elöljáróknak egyébként is az lenne a dolguk egy becsületes világban, hogy segítsék a fejlesztéseket, s lebeszéljék az indokolatlan fellebbezések tervezgetőit a joggal való visszaélésről. A mi esetünkben azonban egyeseknek fontosabb lehetett az építkezésem megakadályozása. Így én elszalasztottam egy 35 millió forintos pályázatot, amit falusi turizmust fejlesztésére írtak ki - folytatja az építkezni kívánó család feje.

A másodfokú építési hatóság a fellebbezés miatt elutasította a tervet. Szerinte tévesen arra hivatkozott, hogy a telek mellett futó földutat a helyi építési szabályzat szerint öt méterrel ki kell szélesíteni a telke terhére, ezért a tervezett ház mellett keskenyebb lenne az oldalkert az előírtnál.

- Meg kell jegyeznem, hogy ezt az erdőbe vezető utat húsz éve senki sem használta, a rajta lévő híd is le van szakadva, a kihalófélben lévő falu mégis az út bővítését tervezte. Időközben ugyan hoztak egy határozatot arról, hogy mégsem szélesítik a földutat, de ezt pénzhiány miatt nem vezették át a helyi építési szabályzaton, amiben így kötelező érvényű maradt az útszélesítés terve. A másodfokú építési hatóság érvelése azért volt téves, mert a helyi építési szabályzat egyik kitétele saroktelkek esetében megengedi a keskenyebb oldalkertet. Ez a megengedő bekezdés azonban elkerülhette a másodfokú építési hatóság figyelmét. A döntés ellen pert indítottunk, de elveszítettük. A tárgyaláson ugyan nyilvánvalóvá vált, hogy a tervünk kifogástalan és engedélyezhető lenne, a bíróság mégsem adott nekünk igazat. Az ítélet indoklásában arra hivatkozott, hogy a menet közben módosított keresetünket a törvényi előírások miatt nem veheti figyelembe. Amivel csak az a baj, hogy nem módosítottuk a keresetünket. Magyarul:  jó a tervem, de adminisztratív okok, hozzá nem értés és sanda szándékok miatt mégis megbukott. A Kúriához fordulunk. További idő telik el felesleges pereskedéssel, pedig hasznosabb lenne, ha a kőművesekkel társaloghatnék.

- Az épület gyönyörű, az őrségi hagyományoknak megfelelő, rajzát az Új Széchenyi-terv egyik kiadványához is felhasználták illusztrációként. Megépülése esetén három embert alkalmaztunk volna; közülük egyet főállásban, kettőt meg a szezonban. Az már csak hab a tortán, hogy a fellebbező szomszéd időközben engedély nélkül felépített egy családi házat a saját telkén. Azért építkezett engedély nélkül, mert kezdetben nem találta meg a közös hangot az építési hatósággal. Az épület tájidegen, az Őrségi Nemzeti Parkban érvényes előírásoknak nem felel meg   mégis kapott használatbavételi engedélyt, némi bírsággal megfejelve.

Tóth Jenő őriszentpéteri körjegyző a történethez a következőket fűzte: „A hiánypótlást és az építmény funkciójának tisztázását követően, 2011. augusztus 22-én a kérelmező az építési engedélyt megkapta. A fellebbezési határidőn belül egy ügyfél fellebbezést nyújtott be az engedély ellen. Másodfokon az engedélykérelmet elutasították, mely ellen tudomásom szerint bírósági jogorvoslatot kért az építtető, a per folyamatban van. Azt látni kell, hogy az Őrségben a tájképvédelem és a speciális településszerkezet miatt az építési előírások sokkal szigorúbbak, mint a nem védett területeken, ez is okoz több esetben problémákat és konfliktusokat az építtetőkkel, tervezőkkel. Feladatunk és célunk az Őrség építészeti értékeinek megőrzése, a településkép védelme a hatályos előírások és jogszabályok betartatásával."