Hétköznapi műszaki csoda: 90 helyett 180 ezer kilométer volt az autóban

Gábor kilencvenezer kilométeres futással vette autóját egy használtatuó-kereskedésben, később megtalálta az eredeti szervizkönyvet, ami szerint minimum 180 ezer kilométer volt már az autóban. A szakszerviz sem vette észre a turpisságot, mi tehetünk ilyen esetben?

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Használt autó vásárlásakor mindig van az emberben egy egészséges aggodalom, amiatt, hogy általában nem tudni sok mindent az autó előéletéről. „Garázsban tartott, megkímélt, 5000 felett nem is járt a fordulatszámmérő.” Ilyet – valljuk be őszintén – bárki mondhat. Hogy ne érjen meglepetés bennünket, elvihetjük az autót állapotfelmérésre valamelyik szakszervizbe, ahol kicsit tüzetesebben átvizsgálják az autót: műszakilag. És mi a helyzet a kilométeróra-állással? Vajon hihetünk a számoknak?

Egy férfi keresett fel bennünket (hívjuk Gábornak), aki nemrégiben megjárta kálváriáját egy használtautó vásárlásakor. Foglalkozásából adódóan egy dízel autót keresett magának, hosszú távra. A vágyott autóra rá is lelt egy Vas megyei használtautó-kereskedésben, rövidesen le is foglalózta azt. A kiszemelt járgány egy nagyobb értékű Opel volt, ára 3,1 millió forintot kóstált, 2005-ös évjáratú, 96 ezer kilométernyi futással, számos extrával - kihagyhatatlan ajánlatnak bizonyult.

Gábor elvitte az autót egy márkaszervizbe is állapotfelmérésre, ahol a kocsit, futásteljesítményének megfelelő állapotban találták, az autó computeréből – több helyről – kiolvasták a futott kilométert, ami mindenhol ugyanazt az értéket mutatta. A szervizben nem találták furcsának ezt. Ezek után aláírták a szerződést, Gábor és a kereskedés ügyvezetője megegyeztek, hogy egy reklámot helyezhet el az autón, amennyiben olajat és légszűrőt cserélnek átvétel előtt az autón. A vevő 1,4 millió forintot kifizetett az autóra, majd több mint ötvenezer forint átírási költséget, és elhozta az autót a telepről. Saját autóját beszámíttatta, de azt csak két nap múlva vitte volna leadni – ami nem történt meg – ugyanis még aznap elkezdődött a kálvária.

A friss tulajdonos hazaérve megvizsgálta az autót, amelyen a kereskedés reklámfelirata ott díszelgett, viszont a légszűrő cseréje nem történt meg. Gábor valószínűsítette, hogy az olajcsere is kimaradt. Amikor tüzetesebben átvizsgálta az autót, rálelt a kesztyűtartóban a papírok közt az autó eredeti szervizkönyvére, melyben az utolsó szervizelés 180 ezer kilométernél volt, s hogy az ezt követő majdnem egy évben még mennyit használták, azt nem tudni. (A szervizkönyv hitelesített másolatát portálunk is megkapta). Az új tulaj felhívta a kereskedőt, aki azt mondta, hogy másnap megbeszélik az ügyet, a lehetőségeket.

Egy szervizfőnök véleménye a kilométeróra-állásról

Könnyedén át lehet verni a szakszervizt is. Régebben még csak visszatekerték a kilométerórákat, de ma már a computer-t is át kell írniuk a csalóknak. Egy autó futásteljesítményét több helyen olvassuk ki az autóból. Elsőként a mindenki számára látható, kilométerórát nézzük meg, azaz a műszeregységet. Utána rácsatlakoztatunk egy számítógépet a vezérlőegységre, amiben szintén szerepel a futott kilométer. Általában a vezérlőegység és a műszeregység adatai közt 10-20 vagy akár 50 km eltérés is lehet, ha ugyanazt az adatot kapjuk mindkettőből, az gyanús.

Sajnos ma már nagyon profi módon űzik ezt a tevékenységet, odafigyelnek a csalók, hogy mindkét egységben át legyen írva a teljesítmény, így még a szakszerviz sem tudja megállapítani minden esetben a valós futott kilométert. Csak a kocsi állapotából lehet következtetni arra, hogy valami sumákolás van a dologban.

A vevő álláspontja
Miután Gábor aludt egyet a dologra, telefonon közölte a kereskedővel, hogy eláll az adásvételtől, mivel lényeges körülmény tekintetében lett megtévesztve. Gábor szerint a kereskedő erre fenyegetően kioktatta, és követelte a beszámított autó átadását. Gábor ekkor ügyvédhez fordult, majd többszöri telefonos egyeztetés és írásbeli felszólítás után sikerült összehozni egy találkozót a kereskedés ügyvezetőjével a telephelyen, ahova visszavitték az Opelt, megtankolva, a szervizkönyvvel. Az ügyvéd által írt írásbeli felszólítást a cég nem vette át, a levélben említik, hogy az első telefonos egyeztetés után nem sikerült személyesen találkozniuk.

Az ügyvezető visszaadta az 1,4 millió forintot, viszont Gábor felmerült költségeit (átírás, benzinköltség, ügyvédi honorárium), már nem. Az autót nem az elsőként eladó, hanem egy másik cég vásárolta vissza. Gáborék szerződésében. A szerződésbe az is belefoglaltatott, hogy az adás-vételre szavatossági okok miatt került sor. Gábor viszont már nem volt hajlandó aláírni egy nyilatkozatot, amelyben lemond minden, a későbbiekben megeshető követeléseiről. A pórul járt vevő felháborítónak tartja, hogy szavatossági igényeinek érvényesítése során sem őt, sem az ügyvédjét nem vették emberszámba. Gábor szerint az autót ugyanezen cég meghirdette, egy másik telephelyén, egy hónapon belül, 95800 kilométer futásteljesítménnyel, erről egy hirdetés is árulkodik, viszont azon nem látszik a rendszám, viszont a paraméterek ugyanazok.

A kereskedő válasza
Felkerestük az érintett használtautó-kereskedés ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy tájékoztatták a vevőt szóban a vásárlás előtt, hogy a kilométeróra állás nem biztos, hogy valós. Gábor szerint ez nem történt meg. A kereskedő elmondása szerint ők nem tudtak arról, hogy az autót megpiszkálták, ezért is mertek vállalni rá hat hónap garanciát. Az ügyvezető nem érezte fenyegetőzőnek a telefonhívásokat, felajánlotta egy vasárnapi napon, hogy az Eurotax árak szerint mindkét futási teljesítményt lekérve, kifizeti a különbözetet. Ekkor még baráti hangulatban folyt a beszélgetés. A kereskedő szerint másnap már ügyvéddel jelentkezett a vevő, s onnantól fogva az ügyvéd volt a „kapcsolattartó”.

A kereskedés ügyvezetője elmondta, hogy neki is van főnöke, így annál többet, hogy visszaadja a vételárat, nem tudott tenni. A kereskedő hangsúlyozta, hogy végig emberszámba vették Gábort és ügyvédjét, részükről nem volt semmilyen fenyegetőzés. Állításuk szerint Gábor fenyegette meg őket feljelentéssel. Azon kérdésünkre, hogy tényleg meghirdették-e az autót újra, szintén, a valóságnál kevesebb kilométerrel, az ügyvezető elmondta, hogy ő nem tud róla, s nem tartja valószínűnek. Csupán azért tűnhet így, mert többször előfordul – hogy hasonló paraméterekkel rendelkező autók állnak a kereskedésben.

Szummázva elmondhatjuk, hogy egy nagyobb értékű autó kilométeróra-állásával akadtak gondok. Gábor kinyomtatta az Eurotax akkori aktuális lekérdezéseit, amelyek szerint az autó majd 600 ezer forinttal kevesebbet ér, mint amennyiért eladták. A kereskedő szerint az autó 180 ezer kilométeres futásteljesítménnyel is többet ért, mint amennyiért a vevő hozzájuthatott.

Az érintettek véleménye/nyilatkozata több helyütt is ütközik. Így az esettől elkanyarodván, maradnánk magánál a jelenségnél. Nem célunk elrémiszteni az olvasókat használtautó vásárlásától, csupán e történetből kiderül, hogy a „Passat-effektus”* még mindig létezik. Körültekintően kell eljárni vásárláskor, nagyon oda kell figyelni a részletekre.

 

Honnan tudhatjuk meg, hogy mennyi kilométert futott egy autó? Mikre figyeljünk oda?
A használt autóktól nem kell félni, de oda kell figyelni vásárláskor! Ha profi csapat végzi a kilométeróra átállítását, akkor kevés esély van arra, hogy az kiderüljön. Számos fórum tanácsokkal látja el a vásárlás előtt állókat, hogy mire kell ügyelniük az autó kiválasztásakor. Ellenőrizni kell a papírokat, a fényezést, ha télen vásárolnak dízel autót, akkor érdemes ott lenni egy reggeli indításnál. Figyelni kell, hogy kopog-e, zörög-e, vannak-e látható hibák, olajfolyás, repedt vagy törött burkolatok a motortérben, elektronika teljes-értékűen működik-e stb. Mérlegelni kell, hogy mi mennyibe kerül, s ha tehetjük vigyünk magunkkal egy hozzáértő szerelőt.

Felejtsék el az eladó történetét, a kilométeróra állást. Menjenek vele egy kört, és hallgassák a hangját, érezzék a vibrációkat, figyeljék, hogy húz-e valamerre a kormány, hogy fékezésnél húz-e valamerre az autó, hogy egyenletesen vagy apró rángásokkal gyorsul-e, érzezni-e bármilyen kopogó, dübörgő, daráló hatást a kerekek felől különösen enyhébb és teljesen alászedett kanyarodásnál.

További tanácsok itt.

*A Passat-effektus: pár évvel ezelőtt tömegesen importálták Németországból az öt-hat éves dízel autókat. A vevő örült, hogy jó áron vehet – például - egy Volkswagen Passat-ot 120 ezer kilométerrel, majd értetlenül nézte a középvezető haver 150 ezer kilométert futott autójának belső épségét. Azt sem értette, hogy az ő autójában miért vannak tükörsimára kopva a pedálpapucsok, miért hordja sűrűn szervizbe, miért kopott a kormány, és miért van szétülve úgy a vezetőülés, mintha 500 ezer kilométert taxiztak volna már a kocsijával. Előfordulhat, hogy akár négyszer-ötször több kilométert futott az autó, mint amit az órája mutatott vásárláskor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!