Hármashatártól hármashatárig

Mindenki tudja, hogy a nyár eleje óta micsoda teher nehezedett országunkra a déli határon beözönlő bevándorlók miatt. Számtalan konfliktusos helyzet alakult ki Magyarországon illegálisan belépők és az ország rendjét fenntartók között. A határvidéken élőknek a mindennapi életét is felborította a beáramló tömeg.

Ebben a helyzetben egy budapesti katolikus közösség kezdeményezésére két fiatalember a román-szerb-magyar hármashatártól az osztrák-szlovén-magyar hármashatárig lovon tette meg a mintegy 480 kilométeres utat. Az úton a Szűzanyát ábrázoló érmeket ajándékoztak, abban a reményben, hogy Szűz Mária távol tartja a bajt a határvidéktől.

Az ötlet szellemi előzménye, hogy a második világháború idején egy francia pilóta hasonló érmekkel körbeszórta Párizst. Végül a német bombázók a várost nem érték el, kifogyott az üzemanyaguk. Sokan az érméknek tulajdonítják, hogy Párizs megmenekült a bombázástól.

A Kübekházáról november 4-én elinduló Béres Sándor dánszentmiklósi és Chemez Farkas biatorbágyi lovasok fejében az úton mindvégig az járt, hogy fáradozásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hit, ami a háborúban segítette a megmaradást, most is segít átvészelni a bevándorlás okozta problémákat.

A határ közelségében naponta átlagosan negyven kilométert lovagolva megyénket november 20-án este érték el a Zala megyével szomszédos kis őrségi településen, Kerkáskápolnán. A helyiek a Kápolna Vendégháznál várták a jószolgálati úton levőket, hogy itt megpihenve másnap folytathassák küldetésüket.

Az utat szervezők, a több héten keresztül úton levők és mindazok, akikkel ők kapcsolatba kerültek, mindannyian  abban bíznak, hogy ez a felajánlás nem volt hiábavaló.