Civil

2017.02.11. 08:46

Ének és vers az Örömutcában – Solymosi Péter volt a Bájoló vendége

Szombathely - A Berzsenyi Dániel Könyvtár szombathelyi és Vas megyei fiatalokat bemutató „Bájoló” zenés irodalmi programsorozatának legutóbbi vendége Solymosi Péter zeneszerző, dalszövegíró volt, akit Boros Ferenc, a könyvtár munkatársa kérdezett életéről, verseiről, dalairól és terveiről.

Civil Tudósítónktól

Köszöntőjében a házigazda megemlítette, hogy a nagy számban megjelent közönség a vendégben egy szerfölött tudatos embert ismerhet meg, akinél megalkuvás nem létezik.

Boros Ferenc (balra) és Solymosi Péter Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Solymosi Péter nagyon fiatalon kezdett zenélni, 14 évesen már egy emo-stílust képviselő bandában játszott, de a fekete haj, a szaggatott ruhák és az elképesztően zajos lázadó zene nem igazán lett népszerű, így több próbálkozás után elhatározta, egyedül fog zenélni.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Péter beszélt arról, hogy a zene és az irodalom világából időrendi sorrendben leginkább az 1969-ben alakult Kex rockegyüttes, valamint Cseh Tamás és Bereményi Géza művei voltak rá nagy hatással. Nem hasonlítani akar rájuk, hanem úgy érzi, ebben a műfajban találta meg saját hangját, stílusát. A jelenkor zenészei közül megemlítette még Lovasi Andrást és Beck Zoltánt, akinek művei különösen motiválják dalait. A klasszikus magyar költők közül nagy hatással van rá József Attila költészete, a társadalmi kirekesztettség érzésében teljes mértékben azonosulni tud vele, mintegy kapocs köti hozzá.

A versírás nem tudatos nála, alkotás közben dől el, hogy vers vagy dal lesz a szerzeményből. Különféle érzelmi hatásokból építkezik, gondolatfelhőkből rakja össze a sorokat, örül a vers születésének, számosat később meg is zenésít.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Beszélt egy most alakuló zenés-irodalmi elképzeléséről, amit Örömutca néven említett. Az utca egy-egy háza életének eddigi fázisait jelenti, belépve a házak ajtóin találkozik önmagával, szembesül megtörtént szituációkkal, eseményekkel, amiket maga mögött hagyott. Felcsendülnek itt dalok, elhangzanak versek, amelyeket szeretne színpadra vinni, közönségnek bemutatni és könyv formájában cd-melléklettel, saját illusztrációval kiadni.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Addig is keresi az útját, a létben a pontos pozícióját és próbál elszakadni az igazságtalanságoktól, függetleníteni magát a rossz hatásoktól. Tudja és érzi, útja ki van jelölve, még ha kicsit rögös is, és a hite sziklaszilárd. Az esten elhangzott szép verseinek, gitárral kísért dalainak érzelemvilága tapintható módon, mélyen megérintette a zenét és verset értő és érző közönséget.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

„Amikor Szombathely utcáin járok, mindig azt érzem, hogy hazataláltam, hogy jó helyen vagyok. Belecsöppentem egy érzésbe, ami új világot ébresztett bennem, és én csak elhelyeztem ezt az örömöt a körülöttem heverő mindenségben: az égben, a fákban, az illatokban és nem utolsósorban az emberekben."

Tátrainé Kulcsár Irén

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!