Vett füvektől édes illatot – szépirodalmi üzenetek a Hölgyklubban

A közös gondolkodás nagyon jó és hasznos dolog: emlékképek, élmények jönnek elő a múltból, aki gondolkodik, az kérdez is, ugyanakkor türelmes és hallgatni is tud.

Mit üzennek, mit jelentenek Szabó Lőrinc „Szél hozott, szél visz el” című versének ismert sorai: „Köd előttem, köd / mögöttem, isten tudja, /honnan jöttem”. A múlt és a jövő képe bújik meg a szavak között, nem tudjuk, őseink honnan jöttek és nem tudjuk, hova megyünk, mert sok múlik a körülményeken és azon, hogy mire vagyunk képesek, vannak dolgok, amelyekre nincs hatásunk – mondták a vers olvasásakor közösen a klubtagok. A költő versében megjeleníti az erdőt, ami az életet jelképezi, gödreivel, buktatóival, szépségeivel és örömeivel, van, aki megtervezi életét, és van, aki hagyja, hogy sodorják a napok, személyiség kérdése, hogyan alakul életünk.

Weöres Sándor – „Ki minek gondol, az vagyok annak…” című versének kétsoros igazságaiban filozófiai kérdés rejtőzik: mi is a titka az emberi megismerésnek? Ahány emberrel találkozunk, annyiféle lesz rólunk az első benyomás, amely később, ha már alaposabban megismernek, vagy igazolást nyer, vagy megváltozik, mondta a vers elemzésekor a kis közösség. A költemény befejező két sora különösen elnyerte tetszésüket:„Szemem tavában magadat látod: / mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.” Gyönyörű és gazdag ez a két mondat, a szem a lélek tükre, sok vers és irodalmi mű foglalkozik a szem láttató, üzenő erejével – mondta Toldi Márta érdeklődő közönségének. Ha bízunk abban, hogy szeretteink, barátaink szeme tükrözi azt, hogy mit látnak rólunk, arra érdemes odafigyelni és tenni is érte, hogy jót lássanak bennünk.

A beszélgetés során szóba került a biblioterápia, az irodalommal való gyógyítás a pszichológiai problémák kezelésében, megelőzésében. Az irodalom gyógyít, fejleszt, gondolkodtat, érzelmeket hív elő belőlünk – hívta fel a klubtagok figyelmét az előadó, hozzátéve: jó szívvel ajánlja az olvasást mindenkinek. A leírt szó, a nyelv gondolkodtat, érzelmi folyamatokat indít el, és az érzelmi intelligencia nagyon fontos meghatározója életünknek, ezt már az ókori görögök is tudták.

Beszélt még Irvin D. Yalom amerikai pszichiáter „A magyar macska átka” című könyvéről, amely a professzor pszichoterápiás foglalkozásainak szépirodalmi átirata és arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy törékeny kapcsolataink végtelen lehetőségek tárházai, megváltozni, önmagunkat jobban megismerni soha nem késő.

Toldi Márta előadása végén megemlítette Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus nevét is, akinek az 1956 utáni börtönévek alatt, az elzárt világban az irodalom jelentett szellemi menedéket, erőt adott helyzetének elviseléséhez. Irodalomszeretetét bizonyítja egyik művészet-pszichológiai könyvének címe is, amely olyan, mint egy verssor, mintha költő írta volna „…vett füvektől édes illatot”.

Tátrainé Kulcsár Irén