Civil

2019.04.02. 16:27

Claudius, Szily püspök, Hefele és a polgárság tette naggyá Szombathelyt

„Szombathely, az újkori Savaria fejlődésének kezdetei” címmel tartott előadást a minap a TIT Hölgyklubba meghívott Balló László. A többkötetes szombathelyi író, költő helytörténeti kutatásokkal is foglalkozik. A szakirodalomban egyedülállóak a Hefele Menyhért belsőépítészeti és bútortervezői munkásságáról megjelent értékes tanulmány-albumai.

Civil Tudósítónktól

A neves előadó részletesen szólt Szombathely ókori múltjáról: Claudius császár i.u.43-ban colonia-rangra emelte a várost Colonia Claudia Savariensum néven, amely az évszázadok során Sabariara változott. Fellendülését a területén átvezető fontos kereskedelmi útvonalnak, a Borostyánkő útnak köszönhette, amely a borostyánkő észak-európai lelőhelyeitől a Földközi-tengerig vezetett.

A mai vasi megyeszékhely a második századtól Pannonia superior tartomány vallási központja lett, majd később Pannonia Prima tartomány fővárosa. Az alapítást követően óriási fejlődés kezdődött a városban: itt épültek a legfényűzőbb paloták és középületek. Szomorú esemény:a 456-ban bekövetkezett földrengés lerombolta Sabariát. Népvándorlással, háborúkkal terhes viharos évszázadok következtek, majd 1009-ben Szent István király a győri püspökségnek juttatta a települést.

A képeslapok Spiegler Tibor és Balló László magángyűjteményéből valók

Szombathely történetének legfontosabb évszáma az 1407. esztendő, amikor a település elnyerte a városi rangot – hívta fel közönsége figyelmét az előadó. Szombathely még ezt követően sem fejlődött lehetőségeihez méltó módon. Az igazi fellendülést a kiegyezés utáni gazdasági fejlődés, az iparosodás hozta meg a város életében: üzemek, bérházak és építészetileg is figyelmet keltő, pompás paloták épültek.

Balló László részletesen beszélt Szily János püspök tevékenységéről, akit Mária Terézia királynő nevezett ki 1777-ben a szombathelyi egyházmegye élére. A széles látókörű püspök nagyra értékelte Melchior Hefele (Menyhért) tiroli származású bécsi építész munkásságát és megbízta a szombathelyi püspöki székhely kiépítésével: az ő munkásságát dicséri a szeminárium épülete, a püspöki palota, valamint a székesegyház megtervezése és kivitelezése. Az előadó szerint Magyarország talán legszebb épületegyüttese tudatos, arányos szerkesztéssel készült. Hefele még a püspöki palota berendezését is megtervezte: berendezett egy asztalosműhelyt, miáltal a helyszínen készült a bútorzat, melynek néhány darabja máig látható a palotában. Balló László érdekességként elmondta: egy 1902-ben készült képeslapon felfedezte Hefele Menyhért építészetileg különösen értékes lakóházát, amely a mai Fő téren állt, de sajnos, megbocsáthatatlan döntés alapján lebontották.

Beszélt hallgatóságának arról is, hogy a mostani Pannónia-ház építésekor találtak egy elefántcsontból készült Bacchus szobrot (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik), amely szintén a város ókori gazdagságát jelképezi: ilyen szobrot régészek mostanáig csak egyet találtak, a görögországi Akropoliszon.

A Hölgyklub tagjai megismerkedhettek Szombathely építészetének sok jellegzetességével is: például kelet–nyugati irányú vonalon helyezkednek el a nagy templomtornyok, sajátos városképet adva a belvárosnak. Ugyancsak a városszerkezet jellegzetessége a háromszögletű terek kialakítása, amelyek tölcsér alakban nyugat felé szélesednek, és helyi sajátosságnak találja azt is, hogy a régebbi utcák nem hosszúak, mindegyiket egy-egy házsor vágja félbe.

Fotók: Tátrainé Kulcsár Irén

Balló László előadása végén régi fotókat, képeslapokat is bemutatott, amelyeken egykori gyönyörű belvárosi épületeket, házakat láthattak a klubtagok. Egy részüket, sajnos, lebontották, néhány varázslatos épületről pedig – megbocsáthatatlan cselekedettel – leverték a gyönyörű, eredeti vakolatdíszeket: az előadó szerint ezek hiányában szegényebb lett a város.

Tátrainé Kulcsár Irén

Ezek is érdekelhetik