Akkor is pénzbe kerül a tanulás, ha az állam támogatja

A piszkos anyagiakról esett szó főként, vagyis arról, hogy mennyibe kerül a gyerek továbbtanulása abban az esetben is, ha állami ösztöndíjas képzésre kerül be.  Előadásokat hallgathattak meg a szülők, majd kérdéseket tettek fel, így igazán interaktív est kerekedett az egészből.

A megjelenteket Gaspari Gábor, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanulmányi, Szolgáltató és Informatikai Központ szolgáltatási koordinátora köszöntötte azzal a bevezető gondolattal, hogy a felvételi előtt pár nappal váltsuk aprópénzre, hogy mit is jelent továbbtanulni, a röghöz kötés, a diákhitel. Először gondolatébresztő előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, aztán kérdéseket lehetett feltenni.

Az első előadó Gaspari Gábor volt, aki felvilágosította a szülőket arról, hogy nem igaz, hogy az egyetemre mindenki csak tanulni jár, emellett sok minden más fontos az egyetemi évek alatt. Például az egyetemi szolgáltatások, milyen a kollégium, lehet-e sportolni.

- A legtöbb diáknak nincs még 18 évesen kidolgozott életpályája – folytatta a szolgáltatási koordinátor. – Először ki kell találni azt, hogy mi lesz a gyerekből, ha nagy lesz. Ebben a fiatalok általában a szívükre, a szüleik pedig az eszükre hallgatnak. Mindenképpen az álmokat kell megjelölni az első helyen, de kell lennie B, C és Zs tervnek is! Ezt a döntést közösen kell meghozni és ebbe bele kell, hogy számítson a képzés költsége is.

A Nyugat-magyarországi Egyetem nyílt napján Mester Sándor, Végh Márk és Lukács Péter is képzésekről érdeklődött
Fotó: Tímár Gergely

- A diáknak a legjobb bevételi forrás, ha tanul – emelte ki Gaspari Gábor. – Az ösztöndíjakból akár egy fizetés is kijöhet havonta. Tanulmányi ösztöndíj akár 50 ezer forint is lehet havonta.

Németh Péter a tanulmányi, szolgáltató és informatikai központ igazgatója az idei évi felvételi változásokról beszélt a jelenlevőknek. Elmondta a megemelkedett jogszabályi minimumpontokat, hogy idén hat képzést lehet bejelölni és csak elektronikusan lehet jelentkezni. Beszélt az állami ösztöndíjas képzés feltételeiről, az úgynevezett röghöz kötés szabályairól. Vagyis arról, hogy a képzési idő másfélszerese alatt a diáknak oklevelet kell szereznie, tehát a nyelvvizsgát is meg kell szereznie, illetve a végzést követő 20 évben a képzésben eltöltött idejét itthon dolgozza le. Ezt a szülők is nagy érdeklődéssel figyelték, mert erről keveset hallottak még. Németh Péter elmondta azt is, hogy összesen 12 félévet finanszíroz az állam, egy képzésben csak a képzési időt és azon túl két félévet fizet ki a diáknak. Ha a hallgató megszakítja tanulmányait alap- és mesterképzésen egy félév után, nem kell visszafizetni a képzés árát. Ugyanez vonatkozik az osztatlan képzésre, csak ott két félév az időhatár. Az igazgató beszélt még arról, hogy nincs kőbe vésve, hogy kit, milyen képzésre vettek fel. Létezik ugyanis átjárhatóság a finanszírozási formák között. Az egyetem ugyanis minden év végén felülvizsgálja, hogy kik hogyan teljesítették az elvárásokat. Így, aki rosszul tanult, az átkerülhet állami ösztöndíjas képzésből önköltséges képzésre, s fordítva is működik a folyamat.

Az egyetem nyílt napján dr. Katona Attila, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar dékánhelyettese beszélt az induló képzési formákról 
Fotó: Tímár Gergely

Márkus Attila, a Diákhitel Központ munkatársa rögtön azzal kezdte, hogy állami ösztöndíjas képzéseknél sem ingyenes az oktatás. Sok pénzbe kerül a továbbtanulás, ám ez gyakran kimarad a döntés meghozatalánál. A legfontosabb szerinte az, hogy a képességeknek és az adottságoknak megfelelő irányt válasszanak a gyerek továbbtanulásakor. Elmondta, hogy kifejlesztettek egy olyan applikációt, mellyel könnyű kiszámítani a tanulás várható költségeit. A pénzügyi tájolóba csak be kell ütni az adatokat, s máris kidobja, hogy mennyibe kerül az adott városban, az adott felsőoktatási intézményben az élet. Hangsúlyozta, hogy ki kell kalkulálni, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy hónap a felsőoktatási intézményben, mennyi lesz a forrás és mennyi a kiadás. Ez utóbbiba az utazást, a szállást, a bulizást, az étkezést, a ruházkodást, a mobiltelefont, az internetet és még sorolta tovább, hogy mennyi mindent bele kell számolni. Ezekre forrást nehéz előteremteni, de támogathatják a szülők, ha tudják, léteznek diákmunkák és ösztöndíjak is, valamint utolsó megoldásként a diákhitel lehetősége.

Minden fillérnek helye van

A mai világban nem mindegy, hogy mire, mennyi pénzt kell kiadni havonta. Az átlag háztartásokban minden fillérnek megvan a helye, így nehéz fejtörést okozhat, hogy honnan teremtik elő a gyerek továbbtanulására a pénzt. Sokféle lehetőség létezik, minden családban el kell dönteni, hogy mit tudnak beáldozni a gyerek tudásának növelése érdekében. Azt is meg kell fontolni, hogy vajon a hőn állított diploma majd mennyit ér a munkaerő-piacon. Átbeszélni, mit tud majd kezdeni vele a gyerek, ha végez az egyetemen, pénzre tudja-e majd váltani álmait.