Gyógyítás

2019.09.12. 08:45

Állati szervek beültetésével menthetnek emberi életeket

Orvosi fantáziakrimikben már évtizedek óta rutin, de a valóságban még nem történt olyan, hogy állati szervet emberbe ültettek volna. Brit sebészek készülnek arra, hogy erre egy amerikai klinikán még ebben az évben sort kerítsenek.

Fábos Erika

A xenotranszplantáció szónak sem könnyű, ráadásul az állati szervek emberbe ültetését jogilag még világszerte tilalmak övezik. A közeljövőben nagy eséllyel megtanuljuk ezt a kifejezést – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin -, ugyanis egy brit sebészprofesszor szenzációs bejelentésre ragadtatta magát, amikor azt mondta:

„A munkatársam még az idén emberbe ülteti majd egy sertés veséjét.”

A brit Telegraph riportjában mondta ezt Sir Terence English, aki azért nem akárki: negyven évvel ezelőtt elsőként ő végzett szívátültetést az Egyesült Királyságban. Akkor is a skót Christopher McGregor volt a segédje, aki szintén részt vesz a nem mindennapi vese-xenotranszplantációban, amelyre – McGregor professzor irányításával – az amerikai Alabama Tudományegyetem klinikáján kerülhet sor.

English professzor szerint

a sikeres xenotranszplantációval örökre búcsút mondhatunk a hosszú várólistáknak.

Ugyanakkor nem beszélt sem a jogi háttérről, sem arról, mivel akadályozzák meg az átültetéseknél előforduló kilökődést. Utóbbiról mindössze annyit árult el, hogy a forradalmi műtétet egy génkutatási áttörés teszi lehetővé.

1993 óta kísérleteznek vele

Nem McGregor professzor műtétje lesz az első olyan operáció, amelynek során főemlősbe ültetik egy génkezelt és sterilen tartott sertés szívét. A német szívsebész, Bruno Reichart már 26 éve végez hasonló kísérleteket páviánokkal. Tavaly decemberben jelentette be, hogy majmai több hónapig életben maradtak az operációk után, sőt, az egyik pávián egy évnél is tovább élt egy sertés szívével a mellkasában.

Ezt ugyanis Christopher McGregor kutatócsoportja fejlesztette: két gén, amelyek lehetővé tehetik, hogy sertések szervei emberben is működjenek. Kutatási eredményeik állítólag ígéretesek, de ha a rendhagyó operáció sikerül is, utána éveket kell várni és vizsgálni. Ami biztos, az első transzplantáció önkéntes alanya nem kerülhet életveszélybe: ha a műtét mégsem sikerülne, vagy a kilökődést nem tudnák megakadályozni, legfeljebb újra dialízisre kellene járnia.

Az orvosok bizakodóak, olyannyira, hogy már azt is előrevetítették,

ha a sertésvese kielégítően működik emberi szervezetben, akkor egy sertésszív beültetése is kedvező hatással járhat.

Három éven belül sor is kerülhet az első szív-xenotranszplantációra – mondta a professzor, hangsúlyozva, hogy a sertések szíve hasonlatos az emberéhez.

Ha minden a terv szerint alakul, megvalósul a sci-fi, azaz világszerte „farmklinikák” jöhetnek létre, ahol e célra tartják majd a sertéseket, hiszen a tudomány aligha áll majd meg a szívnél.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik