Kérdezz-felelek a 2016-os gumiszabályokról

Fotó: Scuderia Ferrari

Az ultralágy keverék és a kicsavart gumiszabályok bevezetésének célja egyértelmű – a nagydíjak izgalomfaktorának megduplázása. A szabályváltozások azonban olyan érthetetlennek bizonyultak, hogy még néhány versenyző is csak vakarta a fejét; Romain Grosjean Twitteren adott hálát az égnek, hogy „van egy mérnököm, aki majd megoldja nekem”. Az Autosport összegyűjtötte a leggyakoribb és legfontosabb kérdéseket a változásokkal kapcsolatban – ezeket tolmácsoljuk most nektek.

Változott a hétvége folyamán felhasználható gumiszettek száma?

Nem, ilyen téren nincs változás, a versenyzőknek még mindig 13 szett áll a rendelkezésére. Eleddig a 13-ból hét volt elsődleges (keményebb) és hat opciós (lágyabb), 2016-tól azonban jelentősen változik a helyzet. Egy adott versenyre ezentúl a kettő helyett három keveréket visz a Pirelli, a 13 szettből pedig magára a futamra kettőt a Pirelli fog kiválasztana – ezek természetesen eltérhetnek egymástól keverék szempontjából. A Q3-ban résztvevő pilóták számára továbbá kötelező lesz az elérhető leglágyabb keveréket használni. A maradék 10 szettet azonban a pilóta saját kedve szerint válogathatja össze a versenyre kijelölt három keverékből.

A maradék 10 szett tekintetében van bármilyen megkötés?

Nincsen; a keverékek megoszlása és aránya teljes mértékben a csapat stratégiájától és a versenyző stílusától függ. Amennyiben azonban egy csapat nem küldi el az FIA-nak, milyen abroncsokat választott az adott hétvégére, egy előre meghatározott keverékcsomagot kap majd: hármat a legkeményebb, négyet a közepes és hármat a leglágyabb gumiszettből.

Megmarad az a szabály, hogy a csapatok az első szabadedzés első harminc percére extra szettet kapnak?

Eddig az FP1 első harminc percében a csapatoknak egy szett elsődleges/keményebb abroncsot kellett felrakniuk – ez a szett azonban beletartozott a hétvége folyamán elérhető hét szett elsődleges abroncsba. Mostantól az FP1 első negyven percében a pilóta által kiválogatott 10 szettből egyet lehet használni – hogy melyik keverékből, azt már rájuk bízzák.

A Q1-ben és a Q2-ben lehet használni a leglágyabb keveréket?

Természetesen, persze csak akkor, ha a 10 kiválogatott szettben van elég a leglágyabb keverékből erre a célra.

A „kötelező Q3-as keverék” akkor lényegében időmérős guminak minősül? Lehet használni a versenyen is?

Habár hivatalosan nem „időmérős gumi” a neve, ám mivel a Q3-ban csak a leglágyabb keveréket lehet majd használni, lényegében tekinthetjük időmérős guminak is. A versenyen is lehet majd persze használni; minden valószínűség szerint az időmérős top10 ezen a keveréken fog a Q2-ben is részt venni, így a versenyen is ezen kell majd elrajtolniuk.

Még életben van az a megkötés, hogy a Q3-at elérő pilótáknak a Q2-es abroncsaikon kell rajtolniuk?

Igen, a szabályzatban még mindig benne van, hogy „minden autón, amely elérte a Q3-at, a verseny kezdetén annak az abroncsnak kell fent lennie, amelyen a versenyző a Q2-ben a leggyorsabb körét elérte”.

Szóval három keverék lesz elérhető egy hétvége alatt; de a versenyen is mindhármat fel lehet használni?

Egyszerűen szólva: igen.

Megmaradnak a keverékek minimális felhasználását előíró szabályok?

A szabályok egész egyszerűen annyit írnak, hogy „a verseny folyamán minden versenyzőnek legalább két különböző szárazpályás keveréket fel kell használnia”. Ha valaki egy kört teljesít a lágyakon, és ötvenvalamennyit a közepeseken, az tökéletesen megfelel a szabályoknak.

A „kötelező versenyszett” nem jelenti azt, hogy lényegében nem is lehet szabadon választani?

Dehogynem. A Pirelli a versenyre mindössze két szettet ír elő, mint kötelezően felhasználandó szett; a maradék 10-et a pilóta és a csapat saját maga válogatja össze, és olyan agresszív vagy konzervatív taktikát választhatnak, amilyet akarnak. Még ha a Pirelli két különböző keveréket is választ kötelező versenyszettnek, a csapatok akkor is az elérhető három keverékfajtából választhatnak, olyan arányban, ahogy akarják.

A korai határidő miatt a versenyzőknek hónapokkal előre el kell dönteniük a gumistratégiájuk, igaz?

Lényegében igen: a versenyzőknek/csapatoknak a gumiszettjeik összetételéről az európai versenyek előtt 8, míg az Európán kívüli versenyek előtt 14 héttel kell informálniuk az FIA-t, a rendelkezésükre álló keverékekről pedig egy héttel a leadási határidő előtt értesítik őket.

A keveréknevek általános elnevezésekké válnak, amelyek egy sor különböző keveréket takarnak, vagy a például szuperlágy mindenhol ugyanolyan szuperlágy lesz?

A Pirelli a jelenlegi elnevezések megtartása mellett döntött; a nevek mindig egy bizonyos keverékre utalnak, nem lesz többféle keverék gyűjtőneve.

Röviden: mennyiben lesz másabb egy átlagos 2016-os nagydíj gumistratégiája, mint egy átlagos 2015-ös nagydíjé?

Az elmúlt két szezon folyamán a Pirelli kissé visszafogta a 2011-es bemutatkozásakor kitűzött céljait, amelyek arra irányultak, hogy a versenyzőknek legalább kétszer ki kelljen állniuk a boxba. Ennek részben a hibrid erőforrásrendszerek bevezetése volt az oka: a csapatoknak elég problémájuk volt az új motorokkal, nem akartak még a gumikopáson is aggódni, a Pirelli így szándékosan olyan abroncsokat gyártott, amelyek nem voltak nagy kihatással a versenyek kimenetelére. Az új keverékkel a létező keverékek számra ötre nő, amelyek közül a csapatok mostantól hármat is felhasználhatnak, a két- vagy háromkiállásos futamokon tehát exponenciálisan nőni fog a stratégiai sokszínűség esélye.

Van olyan futam, amelyre különösen nagy hatással lesz ez a változás?

A Pirelli szerint minden futam nagymértékben eltérhet majd a 2015-ben tapasztaltaktól, különösen a szezon elején, amikor a csapatok még valószínűleg szenvedni fognak az új szabályokkal és a kísérletezések miatt nagy lesz az általános bizonytalanság.