Tréner lett a kapusból

Jakab Csaba 1981-ben kezdtett el futballozni a Rohonci úton. Végigjárta a szamárlétrát - nem mellesleg 56-szor öltötte magára a különböző korosztályos válogatottak mezét -, majd az NB I-ben a Haladás után megfordult Győrben és Sopronban. A 2000-es esztendő aztán változást hozott: Jakab Csaba elkezdett edzősködni.

- Kutasi Csaba barátommal közösen nyitottunk egy kapusiskolát - tekintett vissza a tréneri pályafutás első állomására a ma már 37 esztendős sportember. - Élveztem a munkát, olyan fiatalokat indítottunk el a pályán, akinek a neve ma már egészen jól cseng a vasi kapusberkekben. Gondolok itt például Gőcze Gergőre, Mursits Rolandra, Sásdi Bálintra, akik ma már a Haladás közvetlen kapusutánpótlását jelentik. Aztán 2004-től a Lurkónál edzősködtem tovább, majd érkezett a ZTE-től egy olyan ajánlat, amire nem tudtam nemet mondani - hiszen minden edző álma az, hogy a legmagasabb szinten, az NB I-ben dolgozhasson. A 2007/2008-as szezonban az első csapat kapusedzője voltam, majd az utánpótlásban dolgoztam. Nagyon sokat tanultam az NB I-ben. Ám most nyáron váltás történt a vezetőségben, Kereki Zotlán lett az utánpótlásszakág vezetője, ő pedig nem tartott rám igényt, így távoznom kellett - nincs ezzel semmi gond, hiszen mindenki a saját embereivel szeret együtt dolgozni.

- Időközben elvégeztem az UEFA kapusedzői tanfolyamát - folytatta Jakab Csaba. - A képzés vezetője, Lippai József a magyar utánpótlás-válogatottakkal dolgozó kapusedzői stábban ajánlott fel egy helyet. Örömmel fogadtam a lehetőséget, hiszen olyan egykori remek hálóőrökkel dolgozhatok majd együtt, mint Hámori István, Boros Vilmos, Házi László és Mitring István. Júliustól kezdjük a közös munkát. Ugyanakkor a napi tevékenység nagyon hiányzik. Ausztriában alacsonyabb osztályban ugyan játékos- edzőként tevékenykedem, de ez nem elégít ki. Mindenesetre azt már tudom, hogy a jövőmet edzőként képzelem el, igyekszem minél többet megtanulni ebből a szakmából.