Halmosi Péter csalódott, de nem adja fel

- Milyen érzések kavarognak most Önben?

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Milyen érzések kavarognak most Önben?

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Milyen érzések kavarognak most Önben?

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Milyen érzések kavarognak most Önben?

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Meglehetősen furcsa - fogalmazott Halmosi Péter. - A nyáron a klub 14 légiósából 11-et elküldött, csupán hármat - köztük engem - tartott meg. Végigdolgoztam a nyarat, játszottam az edzőmeccseken, aztán az első bajnoki mérkőzést a lelátóról néztem, még a kispadra sem fértem oda. Pedig tudom, hogy beférnék a csapatba, tudom, hogy jó teljesítményre lennék képes ebben az osztályban - hiszen korábban már letettem a névjegyemet itt. Elkeseredve azonban nem vagyok, teszem a dolgomat, biztos vagyok benne, hogy kapok majd lehetőséget a bizonyításra. Hosszú a bajnokság, kemények az ellenfelek, így előbb-utóbb a keret minden játékosára sor kerül - rám is.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Megrekedni látszik a karrierje. Nem kellene klubot váltani?

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- A menedzserem, Vladan Filipovics mindenképpen leül tárgyalni a klub vezetőivel. Augusztus végéig nyitott az átigazolási szezon, de nem akarok mindenáron távozni, a szerződésem a szezon végéig a Hullhoz köt. Visszautasíthatatlan ajánlat pedig egyelőre nem érkezett értem, a Hull ugyanis nem árul... Mindenkinek az lenne a legjobb, ha beverekedném magam a kezdőbe. Én mindenesetre ezen leszek.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Úgy tűnik, hogy az új szövetségi kapitány, Egervári Sándor nem számít Önre. Legalábbis az angolok elleni válogatott mérkőzésre nem kapott behívót.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Számtalanszor átéltem már ezt. Jött egy új kapitány, én pedig kikerültem a keretből. Aztán előbb-utóbb mindegyikük ismét rám talált. A válogatott mostani stábjából senki nem keresett meg, senki nem bátorított, hogy igyekezzek, rajtam tartják a szemüket. Megsértődni ugyanakkor nem fogok. Nekem szívügyem a válogatott, szeretnék még sok meccset lejátszani címeres mezben. Sajnos amióta visszajöttem a Haladáshoz, azóta nem kaptam behívót. Ez egy kicsit bosszant, hiszen az Egervári-stáb tagjai lépten-nyomon azt nyilatkozzák, hogy jó teljesítménnyel az NB I-ből is lehet válogatott az ember. Én pedig a szakemberek szerint is jól játszottam a tavasszal, hiszen bekerültem a tavalyi év csapatába. Szerintem is hasznosan futballoztam, sokat tettem azért hogy a Haladás a 14. helyről a 8. pozícióba tornázta fel magát - pedig sokszor nem is a saját posztomon játszottam. Mégsem vagyok válogatott, de nem adom fel.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- Hogyan tovább?

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.

- A hétvégén a Milwall fogadja a Hull Cityt. Az biztos, hogy a 20 fős utazó keretbe ezúttal befértem, de azt nem tudom, hogy túlélem-e a mérkőzés előtti utolsó létszámszűkítést, a meccsre ugyanis csak 18 játékost lehet nevezni. Szeretnék legalább a kispadra leülni. Az elkövetkező hetekben pedig azért fogok keményen dolgozni, hogy előbb-utóbb tétmeccsen is pályára léphessek. Ha pedig a távlati terveimet nézem, akkor nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy a szerződésem lejárta után hazatérek Szombathelyre, a Haladáshoz.