Gazdaság

2006.09.12. 02:29

A törvénydzsungel harcosai

Szombathely (kit) - Az ipartestület Adóklubját alkotó könyvelők és adótanácsadók szerint a törvényi szabályozás egyszerűsödésére lenne szükség, ez azonban még hosszú távon is csak illúzió.

Mórocz Zsolt

Szombathely (kit) - Az ipartestület Adóklubját alkotó könyvelők és adótanácsadók szerint a törvényi szabályozás egyszerűsödésére lenne szükség, ez azonban még hosszú távon is csak illúzió.

A Szombathelyi Ipartestület Adóklubját elsősorban könyvvezetői és adótanács-adói irodák vezetői, és ilyen tevékenységet végző magánszemélyek alkotják. Jelenleg harmincan találkoznak havonta, hogy megvitassák a felmerülő adózási, járulékfizetési és számviteli problémákat, illetve hogy a munkájuk során szerzett tapasztalatokat - különösen az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatosakat - megosszák egymással. (A klub nyitott, sőt, nagyon is várja az új tagokat.)

Mint Pum József, a klub vezetője elárulta: az adó- és járuléktörvények változásai és szövegezési problémái rendszeres témát adnak a tagok számára, akik, ha az egymás közti konzultációkon nem tudnak dűlőre jutni a nem egyértelmű előírások értelmezésében, általában az APEH-hez fordulnak, ritkábban pedig a Pénzügyminisztérium illetékes osztályától kérnek állásfoglalást. Évente kétszer külső szakembert hívnak meg magukhoz a klubtagok, legutóbb például Kaposi József, az APEH címzetes főtanácsosa adott ismertetőt a módosuló törvényekről, de tartott már tájékoztatást a szombathelyi polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője, s a munkavédelmi igazgatóság vezetője is.

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

A Szombathelyi Ipartestület Adóklubját elsősorban könyvvezetői és adótanács-adói irodák vezetői, és ilyen tevékenységet végző magánszemélyek alkotják. Jelenleg harmincan találkoznak havonta, hogy megvitassák a felmerülő adózási, járulékfizetési és számviteli problémákat, illetve hogy a munkájuk során szerzett tapasztalatokat - különösen az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatosakat - megosszák egymással. (A klub nyitott, sőt, nagyon is várja az új tagokat.)

Mint Pum József, a klub vezetője elárulta: az adó- és járuléktörvények változásai és szövegezési problémái rendszeres témát adnak a tagok számára, akik, ha az egymás közti konzultációkon nem tudnak dűlőre jutni a nem egyértelmű előírások értelmezésében, általában az APEH-hez fordulnak, ritkábban pedig a Pénzügyminisztérium illetékes osztályától kérnek állásfoglalást. Évente kétszer külső szakembert hívnak meg magukhoz a klubtagok, legutóbb például Kaposi József, az APEH címzetes főtanácsosa adott ismertetőt a módosuló törvényekről, de tartott már tájékoztatást a szombathelyi polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője, s a munkavédelmi igazgatóság vezetője is.

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Mint Pum József, a klub vezetője elárulta: az adó- és járuléktörvények változásai és szövegezési problémái rendszeres témát adnak a tagok számára, akik, ha az egymás közti konzultációkon nem tudnak dűlőre jutni a nem egyértelmű előírások értelmezésében, általában az APEH-hez fordulnak, ritkábban pedig a Pénzügyminisztérium illetékes osztályától kérnek állásfoglalást. Évente kétszer külső szakembert hívnak meg magukhoz a klubtagok, legutóbb például Kaposi József, az APEH címzetes főtanácsosa adott ismertetőt a módosuló törvényekről, de tartott már tájékoztatást a szombathelyi polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője, s a munkavédelmi igazgatóság vezetője is.

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Mint Pum József, a klub vezetője elárulta: az adó- és járuléktörvények változásai és szövegezési problémái rendszeres témát adnak a tagok számára, akik, ha az egymás közti konzultációkon nem tudnak dűlőre jutni a nem egyértelmű előírások értelmezésében, általában az APEH-hez fordulnak, ritkábban pedig a Pénzügyminisztérium illetékes osztályától kérnek állásfoglalást. Évente kétszer külső szakembert hívnak meg magukhoz a klubtagok, legutóbb például Kaposi József, az APEH címzetes főtanácsosa adott ismertetőt a módosuló törvényekről, de tartott már tájékoztatást a szombathelyi polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője, s a munkavédelmi igazgatóság vezetője is.

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Amúgy érthető, hogy a könyvelő és adótanácsadó irodák törekszenek az információgyűjtésre, hiszen több oldalról is nyomás nehezedik rájuk. Az éppen aktuális kormányok hangzatos ígéreteivel ellentétben leginkább csak még tovább bonyolódnak a törvények, Pum József szerint ma már nem is a kettős könyvviteli elszámolások okozzák a nagyobb gondot, hanem az adó- és járuléktörvények már említett negatív sajátosságai, melyek ráadásul még év közben is változnak. Mindeközben a megbízó vállalkozás teljes joggal azt várja könyvelőjétől, hogy ügyeit gondmentesen rendezze, az adóhatóság - amely sokszor szintén szenvedő alanya a szabályváltozásoknak - pedig azt, hogy határidőre, s hibátlan bevallásokat kapjon.

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Még a jóhiszemű bevallási tévedés is súlyos pénzügyi bírságot jelenthet a könyvelőiroda számára - közölte Pum József, aki szerint a társaságok jó része nem is sejti, hogy egy-egy könyvelőirodának hány törvénnyel kell tisztában lennie.

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

A könyvelők dolgát az is nehezíti, hogy a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem igazán partner az irodákkal való együttműködésben. Akadnak, akik technikai hiányosságokkal adják le rendben, vagy kevésbé rendben a bizonylatokat, előfordul, hogy a jelenléti ív csak az utolsó pillanatban érkezik, hiányzik a bankkivonat, a pénztárszalag, illetve olyan számlát szeretnének elszámoltatni, amelynek nincs köze a vállalkozáshoz. Szintén jellemző, hogy a minimális ismeretek hiányában valamely vállalkozás a külső körülményekben keresi problémái okát.

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a cégek döntő része korrekt, és tisztában van a rájuk vonatkozó alapvető előírásokkal, és azzal, hogy az adott jogszabályi kereteken belül a könyvelőirodával közösek az érdekei - így Pum József, aki a közeljövőben érvénybe lépő adó- és járulékszabályokkal kapcsolatban elmondta: a házipénztáradót elhibázottnak tartja, ugyanis azon társaságok is fizetnék az adót, melyeknek nem már elköltött pénztárállományuk van, hanem valós házipénztárkészletük. A nagyobb összegű, már elköltött pénzkészlet meglétét a nyugtaellenőrzéshez hasonlóan a helyszínen lehetne, kellene el- lenőrizni. A szakember másik észrevétele a könyvelőirodákat érinti, nevezetesen, hogy az általában éves bevallásról a havi bevallásra történő áttérés szoros határideje szerinte lehetetlen állapotokat teremt, főként a negyedévet követő hónap elején. A szakember úgy látja: a határidőt célravezető lenne huszadikáig kitolni.

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Végül arról, hogy a szűkös határidők, illetve a munka mennyiségének lényeges növekedése folyamatos személyi és dologi kiadást jelent az irodák számára, ennek következtében a könyvelési díjak jelentősebb emelkedése várható.

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

- Összességében tovább növekszik ugyan a könyvvezetői és adótanácsadói irodák presztízse, azonban erről az érintettek bizonyos mértékig szívesen lemondanának, amennyiben egyszerűsödnének a törvények - közölte Pum József, hozzátéve: ezt remélni viszont még hosszú távon is csak illúzió. Ígéret helyett egyszerűbb jogi szabályozás kell

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!