Az építőipar védtelenjei

Az OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség tavaly 3238 munkáltatónál tartott munkavédelmi ellenőrzést, és közülük 2558-nál (tehát csaknem a 80 százalékuknál!) állapított meg szabálytalanságot.

Mint Fekete István regionális igazgatótól megtudtuk: az ellenőrzöttek 43 százaléka (1389) a szabálysértések által évek óta leginkább fertőzött építőiparból, körülbelül 27 százaléka (860 munkáltató) a feldolgozóiparból, 12 százaléka (382 munkáltató) a kereskedelmi ágazatból került ki. Szintén beszédes adat, hogy az ellenőrzött 56 ezer 388 munkavállaló közül 35 ezer 531 fő (ez körülbelül 63 százalék) volt valamilyen szabálytalansággal érintve. E munkavállalók közül 5168-an súlyos szabálytalanság mentén voltak foglalkoztatva. (Körülbelül 46 százalék építési, 23 százalék feldolgozóipari, míg 10 százalék kereskedelmi munkahelyeken dolgozott.)

Munkavédelmi területen a felügyelők 10 ezer 661 érdemi intézkedésének több mint a fele (5576) kötődött súlyos jogsértéshez, ezek közül 4496 munkabiztonsági, 1083 munkaegészségügyi hiányosságok miatt született, főként építőipari és feldolgozóipari munkahelyeken megállapított szabálytalanságok nyomán.

A fentieket látva nem csoda, hogy az érdemi munkavédelmi határozatok többsége is az építőipari és a feldolgozó-ipari ágazatban tett ellenőrzések nyomán született. A foglalkoztatást megtiltó összes határozat (588) körülbelül 59 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a feldolgozóiparban, az 1023 használatot felfüggesztő határozat nagyjából 43 százalékát az építőiparban, 34 százalékát a feldolgozóiparban hozta meg a felügyelőség, s a 791 tevékenység-felfüggesztés 83 százaléka is építőipari munkahelyeken született.

Az azonnali intézkedésekhez hasonlóan a legtöbb munkavédelmi bírságot is e két ágazat munkáltatói kapták: a 310 munkavédelmi bírság körülbelül 72 százaléka építőipari, nagyjából 22 százaléka feldolgozóipari munkáltatót sújtott. A régióban amúgy összesen 112 millió forint értékben szabtak ki munkavédelmi bírságot, s ebből 32 millió talált gazdára Vasban.

A szabálysértési bírságoknál a régiós adat: 6,7 millió, a helyi 2,2 millió.

A fenti adatok azt bizonyítják, hogy továbbra is az építőipari, valamint a feldolgozó-ipari munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók vannak leginkább veszélyben.

Szintén sokat elárul, hogy a legtöbb érdemi kiemelt munkabiztonsági intézkedés (1403) az üzemeléssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok miatt született. A felügyelők több ágazatban is tapasztalták a kezelőszervek jelölésének, feliratozásának hiányát, a védőberendezések kiiktatását vagy működésképtelenségét, ugyanígy szabadon hagyott gépelemeket is szép számmal találtak. Mint azt a 878 intézkedés mutatja, a be- és leesés veszélye is nagyon sok, főként építőipari munkahelyen fenyegetett, s tényleg csak felsorolás-szerűen: az egyéni védőeszközök, illetve azok használatának hiánya, az emelőgépek üzemelési szabályainak megszegése, az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása, a védőberendezések, továbbá a kockázatelemzés hiánya is több helyen vont intézkedést maga után.

Ezek után nézzük, hogy a különböző veszélyhelyzetek tavaly hányszor szültek bal-esetet. Nos, a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma az előző évhez képest a régióban 190-nel, 2665-re nőtt, nem súlyos, csonkolásos balesetből a régióban 27 (Vasban 9), súlyos csonkolásosból pedig 7 (Vasban 1) történt. Életveszélyes munkabalesetet hárman szenvedtek (ebből kettő volt közúti), s a régióban tízen haltak meg munkabaleset, közülük öten közúti baleset során. Megyénkben két - áramütés miatti - halálos munkabaleset történt.

Fontos megjegyezni, hogy a felügyelők általános tapasztalatai szerint a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltésénél a munkáltatók egy része a valós körülmények megváltoztatásával próbálja megúszni a munkabalesettel kapcsolatos költségek kifizetését. A fel-ügyelők azonban erre is odafigyelnek, ugyanígy arra is, hogy a foglalkoztatás-egészségügyi szempontból gyanús esetek is kivizsgálásra kerüljenek. Tavaly tíz esetben, 18 munkavállalót érintően tettek ilyen bejelentést az orvosok, akik 55 főt érintően 24 fokozott expozíciós esetet is jelentettek.

Munkavédelmi és munka-egészségügyi szempontból amúgy minden ágazatra igaz, hogy a - jól képzett, saját munkavédelmi szakembereket foglalkoztató - nagyobb cégeknél a legkedvezőbb a helyzet.

Fekete István szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kisebb vállalkozások egyáltalán nem tartanák fontosnak és szükségesnek a munkavédelmi feladatok végrehajtását, szándékuk megvalósítását azonban az ismerethiány mellett egyre inkább az anyagi szűkösség is gátolja.

Persze olyanok is akadnak, például az építőiparban az alvállalkozók alvállalkozói, akik nem igazán tulajdonítanak jelentőséget a munkavédelmi szabályok betartásának. Számukra azonban nincs jó hírünk: a munkavédelmi felügyelők a jövőben is rajtuk tartják a szemüket.