Melegigényes növények - tippek ültetésükre

A bab fehérjében gazdag növény. A szárazbab fehérjeértéke tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének.

A zöldbab fehérjetartalma jóval kisebb, ásványi-anyag-tartalma viszont nagy. Sokféleképpen készíthető el, főzeléknek, köretnek, és mélyhűtésre is alkalmas. Két változatát termelhetjük, a bokorbabot és a karósbabot. A melegigényes növény 22 fok körül érzi jól magát, de ennél melegebbet is elvisel. Hidegre érzékeny, és 0 fok körül elpusztul. A hő- és vízigénye szoros összefüggésben van. Ha melegben kevés vizet kap, akkor gyengén köt. Fényigénye ellentétes a borsóéval. Nem fényigényes. Pár évtizeddel ezelőtt - árnyéktűrő képességét kihasználva - kukoricában, köztesként, nagy területen termesztették. A kukorica vegyszeres gyomirtásának általános elterjedése után megszűnt a két növény együtt nevelése. A bab termesztésében két kritikus időszak van, amikor sok vizet kíván. Az egyik a kelés, a másik a kötődés ideje. Közömbös kémhatású, középkötött vagy kötött talajon fejlődik kielégítően. A savanyú talajokon a meszezést meghálálja. Gyökérbaktériumai a levegő szabad nitrogénjét megkötik, ezért jó előveteménye az utána következő zöldségféléknek. Károsítókra fogékony, vetésforgót igényel.

Talaját vetésre aprómorzsásra készítjük elő. A foszfor és kálium műtrágyákat ősszel, a kevés nitrogént és meszet vetés előtt szórjuk ki. A magot fészekbe vagy sorosan vetjük, három-négy centiméter mélyen. A legfontosabb ápolási munkája a kapálás. Gyomirtására több készítményt engedélyeztek. A kártevők közül a levéltetvek és a babzsizsik rendszeresen veszélyeztetik. Csapadékos évjáratban a baktériumos paszulyvész, a fenésedés és a rozsda kártételével számolhatunk.