Gazdaság

2009.07.15. 02:29

Rákbeteg gazda(g)ság

Velem - Az embert körülölelő ökológiai rendszer az egyensúlyi állapotának határára érkezett, s a mindig csak növekedni elvére épülő gazdaság rendszere is romokban hever. Takáts Péter szervezetfejlesztő szerint a kooperációra épülő szemlélet meghonosodása orvosolhatja a bajokat.

Kiss Tamás

Takáts Péter  az elmúlt két évben egy német cég vezetőjeként megmutatta, hogy a dolog a gyakorlatban is jól működik. Egyébként  tizenegynéhány éve költözött Vas megyébe, előbb az Őrségben lakott, négy éve pedig Velem az otthona, ahol a feleségével együtt viszik az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésére létrehozott lakóházat.

A globális változások és krízisek e korszakában egyre világosabban mutatkozik meg a szellemi, a politikai és a gazdasági életbeli hatalomgyakorlás hagyományos, hierarchikus felépítésű szervezeti formáinak csődje. A Velemben élő szervezetfejlesztési tanácsadó (további információk keretes anyagunkban) Takáts Péter szerint ennek a csődnek az egyik fő oka az a feloldhatatlan ellentmondás, amely az egyre inkább szabaddá váló ember és a hatalom között feszül. Hiszen miközben ma az autonómiára és a kreativitásra az élet minden területén egyre nagyobb az igény, azaz egyre nagyobb a szükség az önrendelkezésre képes, szabad emberekre, ez egyáltalán nem egyeztethető össze azzal, ahogyan ma a (pénzre épülő, morális alapokkal és szellemi háttérrel nem rendelkező) hatalom megpróbál az emberek felett úgy gyámkodni, ahogyan ez az ősi (valamilyen isteni princípium által legitimált) hierarchiákban szokásos volt.

A hierarchikus hatalmi struktúrák egyre improduktívabbak, rugalmatlanabbak lettek, így pedig nem tudták követni az ötvenes évektől több hullámban és egyre szélesebb körben megjelenő tudati változásokat. Márpedig - amire Takáts Péter szintén felhívta a figyelmet - a korábban gépiesen dolgozó embereket egyre inkább érdekelni kezdte, hogy mit, hogyan, mi célból, milyen alapelvek mentén csinálnak, s végül, de nem utolsósorban: életüknek van-e, s ha igen, akkor mi a küldetése.

A rugalmasabb vállalatok idomultak a változásokhoz (ma már nincs is olyan számottevő cég, amely ne fogalmazta volna meg a küldetését), az államhatalmi vezetők azonban továbbra is elzárkóztak attól, hogy feltárják a világban zajló folyamatok valós összefüggéseit.

Takáts Péter elemzése szerint erre válaszként az emberek - a rendszerváltást követően Magyarországon is - egyre nagyobb számban kezdték úgymond a saját kezükbe venni a sorsukat, civil szervezeteket, társulásokat hoztak létre, hogy az általuk felismert értékeket bevigyék a mindennapi életükbe . A válság kirobbanása amúgy igazolta számukra, és mint erről még lesz szó: sok más, másként gondolkodó számára is, hogy a probléma jóval nagyobb annál, mint hogy az pénzügyi manőverekkel, a bajba jutott cégek feltőkésítésével megoldható legyen. A hatalomgyakorlással kapcsolatos bajok mellett ugyanis ma már az is tény, hogy az embert körülölelő ökológiai rendszer az egyensúlyi állapotának határára érkezett, s a gazdaság rendszere is romokban hever. Takáts Péter szerint az a baj, hogy elfelejtettük: a világ, amiben élünk, a ritmusra, az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épül, s ennek helyébe az állandó és egyirányú változásba és az állandó növekedésbe vetett hit lépett. Ez pedig szemellenzőként hatott a közgazdászokra, a gazdaságban dolgozó vállalkozásokra, menedzserekre és a politikusokra, akik ezért aztán egyre kevésbé veszik tudomásul, hogy a mindig csak növekedni elve az egészséges, a sejtek együttműködésén alapuló szervezetekben sehol sem létezik. Csak a betegekben. Ez a betegség viszont gyakran halálos, úgy hívják, hogy rák.

- A mai gazdaságpolitika csak az egyéni haszonszerzésről és az önzésről szól, a kérdés csak az, hogy miként megyünk ki belőle. Meggyógyulunk-e vagy rákos betegek maradunk, s így még nagyobb katasztrófába visszük bele a világot. A tüneti kezelés nem segít, nem sokra megyünk azzal, ha most pénzt adunk annak, akinek nincs, s így próbáljuk meg elnyomni a tüneteket - vélekedik Takáts Péter, aki szerint csak egy új, a kooperációra épülő szemlélet meghonosodása és annak gyakorlati alkalmazása orvosolhatja a bajainkat.

A szakember szerint a gazdaságot a testvériség minősége alapján kell berendezni. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban megtermelt áruknak és a szolgáltatásoknak a másik ember valódi és reális igényeit kell kielégíteniük. Máskpp, egész pontosan a templomos lovagok jelmondatával mondva: Nem származhat hasznom olyan dolgokból, amikből másnak kára származik. (A testvériség elvének modern változatát amúgy minden menedzseriskolában tanítják, nevezetesen, hogy egy gazdasági szereplő csak a win-win , vagyis: nyerő-nyerő helyzetekkel lehet sikeres.)

Emellett szükség lesz arra is, hogy a francia forradalom (szabadság - egyenlőség - testvériség) hármas jelszavát a megfelelő társadalmi területeken (kultúra, oktatás, művészet - jogi élet, emberi kapcsolatok, megállapodások - gazdasági élet) egy időben és egyszerre megvalósítsuk.

Takáts Péter biztos abban, hogy a ma érzékelhető krízis- és válságjelenségek az időszerűtlenné és működésképtelenné vált hierarchikus hatalmi rendszerből egy újfajta közösségi rendszerbe való átalakulás szükségességét jelzik a világnak.

Jó, jó. De kik lesznek azok, akik ezt a változást megvalósítják, akik az új tudatosság kialakításával a társadalmi változások előmozdítói lesznek?

Nos, az USA-ban egy kutatás során már 2000-ben 50 millió olyan embert találtak, akik a 60-as évek szociális indíttatású megmozdulásokból és spirituális, pszichológiai mozgalmaiból kinőve a közösségi alapokon szervezett társadalmi formák és gazdaság, illetve a környezettudatos életvitel mellett tettek hitet. Eme kulturális kreatívnak elnevezett osztály azóta a tengerentúlon alaposan megerősödött, nem beszélve Európáról, ahol is a legújabb felmérések szerint immár 80-90 millió olyan ember él, aki tudatossága és életvitele alapján e csoporthoz sorolható. Mindez pedig a gazdasági életben is megmutatkozik, ahol (egyébként Magyarországon is) egyre nagyobb számban jelennek meg az úgynevezett társadalmi, vagy másért vállalkozók. Ők az emberközpontú és környezettudatos működés hívei, elsődleges céljuk nem a profitszerzés, arra csak eszközként tekintenek. Takáts Péter szerint ők azok, akik a jelenben készítik elő a jövőt. A mindenki számára élhetőt.

Takáts Péter az elmúlt két évben egy német cég vezetőjeként megmutatta, hogy a dolog a gyakorlatban is jól működik. Egyébként tizenegynéhány éve költözött Vas megyébe, előbb az Őrségben lakott, négy éve pedig Velem az otthona, ahol a feleségével együtt viszik az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésére létrehozott lakóházat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!