Állattartók keserűsége

A 80-as években még kiemelkedően magas volt a szarvasmarha-állomány Vas megyében. A 90-es évek elejétől aztán fokozatosan, az elmúlt egy-két évben pedig már közel 40 százalékkal csökkent az állomány.

Ennek egyik oka a tejértékesítési nehézségben keresendő. A tejátvevők sorra szűntek meg, napjainkban Jánosházán, Körmenden, Csepregen és Szombathelyen, valamint az említett települések környékén a tejtermelők kénytelenek keresni a közvetlen értékesítési lehetőségeket. Becslések szerint országos szinten a tejeladások 30 százalékát már ez teszi ki.

Cseri István Vasvár környékén falugazdász. Azt mondja, hogy miközben egy liter tej önköltsége 80 forint, a felvásárlási ár 57-58 forint körül alakul. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a háztáji tehénállomány teljesen eltűnik.

A vágómarhával kapcsolatosan sincsenek túl jó hírek. Dr. Nikl János főfalugazdász szerint előfordul, hogy a nálunk nevelt marhát megveszi a külföldi kereskedő, az állat osztrák vágóhídra kerül, a húsát ezután hazánkban értékesítik. Ennek a rendszernek egyformán károsultja a termelő is és a fogyasztó is.

A tavalyi évhez képest jelentősen csökkent a sertések száma: tízezerrel kevesebb disznót hizlalnak a tenyésztők, mint az elmúlt esztendőkben. A vágósertésnek ma már annyira alacsony a száma a megyében, hogy az állomány a népesség önellátásához sem elegendő.

- A 80-as évek végén még 10 millió sertés volt Magyarországon, manapság 3-3,5 millió. A legszomorúbb pedig az, hogy hazai fogyasztásra évente körülbelül 1,5 millió állatot hoznak be külföldről - mutatott rá a főfalugazdász.

A juhállomány csupán 2000-2500 darab lehet a megyében. A kedvezőtlen talajadottságok és a szakértelem hiánya miatt nincs is remény arra, hogy javulna a helyzet. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy lassan elfogy a juhász Magyarországon.

Varsányi László Csepreg- Bük térségében falugazdász. - Két évvel ezelőtt a takarmányárak jelentősen növekedtek, az energiaárak is elszabadultak. Az állatjóléti beruházások okozta kötelezettségek sem tettek jót az állatokkal foglalkozóknak. Így a vágócsirkét és a pulykát csak önköltségi áron lehetett értékesíteni. Azóta a helyzet fokozatosan romlik, teljesen leült az ágazat, nem túl biztatóak a kilátások. A feldolgozóüzemek is megszűntek a megyében - emelte ki.

A térségben még mindig meghatározó szerepet játszanak a brojlercsirke-neveldék, ugyanakkor tojástermeléssel egyre kevesebben foglalkoznak Vas megyében. A 80-as években a baromfiágazat is felfutóban volt. A feldolgozóüzemek csődje után azonban nehéz helyzetbe került ez az ágazat is.

Kormányzati intézkedések persze történnek arra vonatkozóan, hogy a hazai állattenyésztés kilábaljon a mély válságból. Jelentős összegű és mértékű támogatások léteznek az állatjóléti beruházásokhoz, számos telepen megkezdődött az uniós normáknak megfelelő trágyakezelés és -tárolás rendszerének ki-alakítása.

- Magyarországon a helyzet akkor javulna, ha az áruházak polcaira és a fogyasztók kosaraiba egyre több hazai áru kerülne - tette hozzá végül dr. Nikl János.