Nem akarnak a fiatalok szakmunkát tanulni

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) főszervezésében Szombathelyen megtartott fórum előadói és résztvevői - köztük a régió valamennyi Térségi Integrált Szakképző Központjának (TISZK) képviselői - a riasztó tények ismeretében arról polemizáltak, miként lehetne hatékonyabbá tenni a pályairányítást, hogyan oldhatja a szakmunkásképzésben megmutatkozó feszültségeket a jelenleginél sikeresebb pályaorientáció.

Kovács Vince, a VMKIK elnöke bevezetőjében egyértelművé tette: ha folytatódik az a tendencia, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát, működésképtelenné válhat a gazdaság. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ha a mai ötvenes korosztályba tartozó, főként fizikai állományú szakmunkások nyugdíjba vonulnak, óriási űr keletkezik mögöttük - vetítette előre Kovács Vince, és leszögezte: mindent el kell követnie a kamarának és a többi érintett szervezetnek azért, hogy ismét megfelelő rangot kapjon az oktatásban a szakképzés, a végzetteket pedig különböző módon ösztönözve valahogy rá kell bírni arra, hogy a választott szakmájuknak megfelelő pályán maradjanak.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) főszervezésében Szombathelyen megtartott fórum előadói és résztvevői - köztük a régió valamennyi Térségi Integrált Szakképző Központjának (TISZK) képviselői - a riasztó tények ismeretében arról polemizáltak, miként lehetne hatékonyabbá tenni a pályairányítást, hogyan oldhatja a szakmunkásképzésben megmutatkozó feszültségeket a jelenleginél sikeresebb pályaorientáció.

Kovács Vince, a VMKIK elnöke bevezetőjében egyértelművé tette: ha folytatódik az a tendencia, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát, működésképtelenné válhat a gazdaság. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ha a mai ötvenes korosztályba tartozó, főként fizikai állományú szakmunkások nyugdíjba vonulnak, óriási űr keletkezik mögöttük - vetítette előre Kovács Vince, és leszögezte: mindent el kell követnie a kamarának és a többi érintett szervezetnek azért, hogy ismét megfelelő rangot kapjon az oktatásban a szakképzés, a végzetteket pedig különböző módon ösztönözve valahogy rá kell bírni arra, hogy a választott szakmájuknak megfelelő pályán maradjanak.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

Kovács Vince, a VMKIK elnöke bevezetőjében egyértelművé tette: ha folytatódik az a tendencia, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát, működésképtelenné válhat a gazdaság. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ha a mai ötvenes korosztályba tartozó, főként fizikai állományú szakmunkások nyugdíjba vonulnak, óriási űr keletkezik mögöttük - vetítette előre Kovács Vince, és leszögezte: mindent el kell követnie a kamarának és a többi érintett szervezetnek azért, hogy ismét megfelelő rangot kapjon az oktatásban a szakképzés, a végzetteket pedig különböző módon ösztönözve valahogy rá kell bírni arra, hogy a választott szakmájuknak megfelelő pályán maradjanak.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

Kovács Vince, a VMKIK elnöke bevezetőjében egyértelművé tette: ha folytatódik az a tendencia, hogy a jó szakemberek elhagyják a pályát, működésképtelenné válhat a gazdaság. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ha a mai ötvenes korosztályba tartozó, főként fizikai állományú szakmunkások nyugdíjba vonulnak, óriási űr keletkezik mögöttük - vetítette előre Kovács Vince, és leszögezte: mindent el kell követnie a kamarának és a többi érintett szervezetnek azért, hogy ismét megfelelő rangot kapjon az oktatásban a szakképzés, a végzetteket pedig különböző módon ösztönözve valahogy rá kell bírni arra, hogy a választott szakmájuknak megfelelő pályán maradjanak.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a pályaorientáció fontosságát hangsúlyozva kitért azokra a kutatási eredményekre, amelyeket részben az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete, részben más szervezetek publikáltak. Az alelnök tarthatatlannak nevezte, hogy mára lényegében nem marad fiatal a szakmunkásképzők számára, hiszen nagyjából ugyanannyi az egyetemi férőhelyek száma, mint ahányan elvégzik az általános iskolát. Ráadásul a szülők egy jelentős része csak diplomásként tudja elképzelni a gyermekét, s ha a csemetéje valamiért mégsem jut be a gimnáziumba, inkább fizetős magániskolát választ számára, mintsem szakképzésbe adná. Adódik tehát a feladat: a szülőktől a pedagógusokon át a pályaorientációval foglalkozó szervezetekig mindenkit mozgósítani kell, aki a szemléletváltásban szerepet tud vállalni. S hogy mit tehet a kamara?

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.

- Ahogy mondani szoktuk, egy jó szakma felér egy diplomával - fogalmazott Bihall Tamás. - De ezt nem elég csak hangoztatni, igyekeznünk kell bizonyítani is - tette hozzá. - Például azzal, hogy eljárunk ennek érdekében a törvényhozásban, vagy azzal, hogy megpróbáljuk elérni, ne minimálbéren foglalkoztassanak szakmunkásokat. S persze úgy is, hogy a magunk eszközeivel rábírjuk az érintetteket, hogy az eddiginél hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló pénzt. Mert ebben is látok problémákat. Úgy hiszem, nem ágazati leosztásban, hanem régiós szinteken kell továbbgondolni a szakmák, a szakmunkásképzés jövőjét, beleértve a TISZK-ek ide kapcsolódó tevékenységét is - mondta végül a kamara alelnöke.