Idén visszaesés, jövőre stagnálás várható

Az iparban idén eddig csak a bányászat és az egyéb feldolgozóipar volt képes növekedésre. Belföldre a gyógyszeripar, exportra az élelmiszeripar is emelni tudta értékesítését. Az építőiparon belül az épületek építése 13 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké - például az útépítésé - viszont 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés - nagyrészt a kalászos gabonák mintegy 25 százalékos, időjárás okozta terméscsökkenése miatt - ugyancsak jelentősen visszaesik idén. A kiskereskedelemben az élelmiszerek és napicikkek forgalma 4,5 százalékkal, a többi terméké 7 százalékkal, a gépjárműveké 36 százalékkal csökkent a vásárlóerő és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése miatt.

Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3 százalék). Az év végén részben szezonális okokból, részben a vissza-esést késve követő foglalkoztatáscsökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11 százalék körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek. Az szja-sávhatár július 1-jétől érvényes - év elejéig visszamenőleges hatású - eltolása következtében a nettó keresetek az I. fél évi 1 százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. A reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése azonban - mivel az infláció is július 1-jétől kezdett ismét gyorsulni - május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése, valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása vár- ható. Az államháztartás hiánya 2009-ben a GDP 3,9 százaléka körül lesz.

Az iparban idén eddig csak a bányászat és az egyéb feldolgozóipar volt képes növekedésre. Belföldre a gyógyszeripar, exportra az élelmiszeripar is emelni tudta értékesítését. Az építőiparon belül az épületek építése 13 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké - például az útépítésé - viszont 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés - nagyrészt a kalászos gabonák mintegy 25 százalékos, időjárás okozta terméscsökkenése miatt - ugyancsak jelentősen visszaesik idén. A kiskereskedelemben az élelmiszerek és napicikkek forgalma 4,5 százalékkal, a többi terméké 7 százalékkal, a gépjárműveké 36 százalékkal csökkent a vásárlóerő és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése miatt.

Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3 százalék). Az év végén részben szezonális okokból, részben a vissza-esést késve követő foglalkoztatáscsökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11 százalék körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek. Az szja-sávhatár július 1-jétől érvényes - év elejéig visszamenőleges hatású - eltolása következtében a nettó keresetek az I. fél évi 1 százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. A reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése azonban - mivel az infláció is július 1-jétől kezdett ismét gyorsulni - május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése, valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása vár- ható. Az államháztartás hiánya 2009-ben a GDP 3,9 százaléka körül lesz.

Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3 százalék). Az év végén részben szezonális okokból, részben a vissza-esést késve követő foglalkoztatáscsökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11 százalék körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek. Az szja-sávhatár július 1-jétől érvényes - év elejéig visszamenőleges hatású - eltolása következtében a nettó keresetek az I. fél évi 1 százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. A reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése azonban - mivel az infláció is július 1-jétől kezdett ismét gyorsulni - május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése, valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása vár- ható. Az államháztartás hiánya 2009-ben a GDP 3,9 százaléka körül lesz.

Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3 százalék). Az év végén részben szezonális okokból, részben a vissza-esést késve követő foglalkoztatáscsökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11 százalék körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek. Az szja-sávhatár július 1-jétől érvényes - év elejéig visszamenőleges hatású - eltolása következtében a nettó keresetek az I. fél évi 1 százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. A reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése azonban - mivel az infláció is július 1-jétől kezdett ismét gyorsulni - május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése, valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása vár- ható. Az államháztartás hiánya 2009-ben a GDP 3,9 százaléka körül lesz.