Róna Péter: Magyarország bandarendszerben működik

A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, a Régiófókusz Nonprofit Kft. és az elmúlt évek vasi Prima Primissima-díjasaival és jelöltjeivel kiegészült Vasegerszegi Közéleti Klub közös rendezvényén (egy év után ismét) előadó Róna Péter közgazdász érdeklődésünkre elmondta: a magyar gazdaság számára kulcskérdés a tőke, különösen a hitelek ára. A drága tőke ellenértékét ugyanis egy felzárkózó gazdaság nem tudja kitermelni, ennek következményeként pedig beindul az eladósodási spirál.

A tőke árát tehát alacsonyan kell tartani, szerinte ehhez egyrészt (az inflációs nyomás kezelésére) fegyelmezett, feszes költségvetési politika, másrészt pedig enyhén laza monetáris politika, vagyis viszonylag alacsony jegybanki alapkamat, végeredményében pedig enyhén gyenge forintárfolyam szükséges. Ez ugyanis megvédi a belső piacot a beáramló áruktól, az exportőröket pedig segíti, s ettől máris javul a külkereskedelmi mérleg, s beindul a tőkeármalás.

Az elmúlt húsz évben a magyar gazdaság mindennek éppen az ellenkzőjét tette, s Róna Péter szerint a jelen vergődés sok szempontból éppenhogy a következetesen erős forintárfolyamnak köszönhető, amely mellett a tőkeszegény magyar kis- és középvállalkozók nem tudják kitermelni a fejlődésükhöz szükséges hasznot. S hogy mi lenne az ideális, versenyképes árfolyam?

Erről szólva először is arra emlékeztetett, hogy 2003-ban a Magyar Nemzeti Bank 283 forintra lőtte be úgymond az euró középárfolyamát. A magyar gazdaság kumulatív inflációja azóta 28 százalékkal haladta meg az euro-övezetét, s Róna Péter szerint tankönyvi alaptétel, hogy az árfolyam követi az inflációs különbözet alakulását. Ennek értelmében a forint árfolyamának az elmúlt években 28 százalékkal kellett volna leértékelődnie. A közgazdász úgy számol, hogy 350 forintos euró árfolyam körül található az a szint, amelyen a magyar kis- és középvállalkozások talpra tudnának állni és valós belföldi kereslet alakulhatna ki. Igen ám, ezen az árfolyamon azonban sorra dőlnének be a devizahitelek és a bankok!

Róna Péter szerint ezt elkerülendő a lakosságot a deviza alapú konstrukciókról forinthitelre kellene átnyergeltetni, ami megoldható is lenne, csakhogy erre egyik politikai oldal sem vevő, a bankszektor lobbijával senki nem akar vagy éppen tud szembeszállni.

Ez pedig nagy hiba, véli Róna Péter, aki megdöbbentő számadattal támasztotta alá, hogy miért is lenne érdemes helyzetbe hozni a magyar kkv-szektort. Elmondta: a magyar gazdaságban ma kétségbeejtően magas, egész pontosan 11,5 százalék az úgynevezett negatív kibocsátási rés, vagyis a kihasználatlan kapacitások mértéke.

Ennek pozitív irányú elmozdulása pedig rendkívül erőteljes hatásokkal járna, a rés szűkülése százalékonként 280 milliárd forintos kapacitásbővülést jelentene.

De nem jelent, az erős forint ugyanis féket rak a magyar kkv-szektorra, a multiktól pedig Róna Péter szerint nem várható, hogy serkentsék a belföldi piacot.

A közgadász itt kijelentette: egy fejlődő ország számára téves utat jelent a külső eladósodás, a piacok ugyanis hullámzó mozgást mutatnak. Ha van likvid tőke, akkor kapunk, ha nincs, akkor nem, vagy ha mégis, akkor rendkívül drágán.

Az említett feszes költségvetési és enyhe árfolyampolitika mellett a kilábalás szintén fontos pillére a progresszív, több kulcsos adórendszer bevezetése, amely a (külföldön is fogyasztó, illetve befektető) magasabb jövedelműektől több pénzt von el, mint a szerényebb anyagi körülmények között élőktől, akik az előbbiekkel ellentétben a teljes bevételüket a megélhetésükre, vagyis szükségszerűen a hazai piacon költik el. (Nem kis mértékben hozzájárulva ezzel a belső kereslet növeléséhez, a hazai kkv szektor fennmaradásához...) 

A negyedik pillér Róna Péter szerint az lenne, hogy meghatározzuk, globális szinten mely gazdasági területeken élvezünk versenyelőnyt, s ezeket, például a vízkészlet és a termőföld hasznosítására épülő ágazatokat aztán kiemelten fejlessze, támogassa a kormány.

A közgazdász végül nemzetközi kitekintést is adott. Elmondta, totális összeomlástól talán már nem kell tartani (a világösszeomlás fel van függeszteve), intő jel azonban, hogy a válságot okozó pénzügyi rendszer strukturális átalakítása még mindig nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy a legnagyobb jegybankok vezetői folyamatosan sürgetik a pénzügyi rendszer négy elemének - a betétgyűjtésre szakosodott takarékbankok, a vállalatfinanszírozást végző kereskedelmi bankok, az értékpapírokkal kereskedő és spekuláló befektetési bankok és a biztosítók - teljes elkülönítését.

A bajt ugyanis az ezek közötti átjárhatóság okozta, például, hogy a befektetési bankok hozzájuthattak, és spekulációs célokra használhatták a betétesek pénzét.

A szakma tehát tudja, hogy mit kellene tenni, a banklobbi azonban (nemzetközi szinten is) jól működik, a szükséges lépéseket így a politika még nem tette meg. Márpedig Róna Péter szerint éppen itt lenne az ideje.

A fórum résztvevőinek felvetésére Róna Péter kifejtette, hogy a magyarok erkölcsisége semmivel sem rosszabb másokénál. A korrupció mégis elképesztő méretű, mert normális emberek normális eszközökkel nem tudnak normális célokat elérni. Így hát marad a kapcsolati tőke - nem egyszer elvtelen - kihasználása. Ezért működik az ország "bandarendszerben".