Több mint 15 ezer céget számoltak fel 2009-ben Magyarországon

Egy következmények nélküli országban, különösen válságidőszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövője nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg, míg elvész az adósságtengerben , érvel Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki szerint végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is.

Visszatérve a számokhoz: a rendszerváltás óta még nem volt rá példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 ezret.

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Egy következmények nélküli országban, különösen válságidőszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövője nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg, míg elvész az adósságtengerben , érvel Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki szerint végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is.

Visszatérve a számokhoz: a rendszerváltás óta még nem volt rá példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 ezret.

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Visszatérve a számokhoz: a rendszerváltás óta még nem volt rá példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 ezret.

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Visszatérve a számokhoz: a rendszerváltás óta még nem volt rá példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 ezret.

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása , adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a kkv-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők - szintén 560 ezer főt foglalkoztatva - munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható , véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek támogatása miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek mérséklésén keresztül vezet az út.

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

A nyugat-dunántúli adatokra térve megállapítható, hogy a régión átrohant a gazdasági válság. Térségünk félévkor még toronymagasan vezette a fizetésképtelenségi statisztikákat, év végére azonban messze az országos átlag alá süllyedt a felszámolási eljárások növekedési üteme. Az első fél évben a fizetésképtelenségi eljárások száma még 63 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2009 egészében viszont már csak 15 százalékos volt a növekedési ütem, ami jócskán elmarad a 34 százalékos országos átlagtól.

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése

A végelszámolások növekedése is az országosnál kedvezőbb képet mutat Nyugat-Dunántúlon. Tavaly a három megyében 949 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, míg egy évvel korábban 739-et szüntettek meg végelszámolással, így a növekedés az országos 44 százalékhoz képest itt csak 28 százalék. A térség vállalkozói mindezek ellenére nem bizakodóbbak a jövőt illetően, mint régión kívüli versenytársaik, hiszen miközben országosan 3 százalékkal esett vissza a cégalapítási kedv, addig a Nyugat-Dunántúlon 4 százalékos a csökkenés.A rossz fizetési morál mellett érthetetlen a piaci belépési korlátok újabb csökkentése