Szüneteltetett vállalkozás - mit írnak elő a jogszabályok?

A szünetelés egy hónap időtartamtól legfeljebb öt évig történhet. A vállalkozás szüneteltetését az erre rendszeresített űrlapon az okmányirodánál kell bejelenteni, méghozzá elektronikusan. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa is, akkor a tevékenység szünetelésének bejelentésével egy-idejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

Fontos tisztában lenni vele, hogy a vállalkozási tevékenység szünetelése alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jo-gokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni. Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a vállalkozás szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. (A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatósághoz a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.) Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz (a 10T1011-es adatlapon) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 forint.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

A szünetelés egy hónap időtartamtól legfeljebb öt évig történhet. A vállalkozás szüneteltetését az erre rendszeresített űrlapon az okmányirodánál kell bejelenteni, méghozzá elektronikusan. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa is, akkor a tevékenység szünetelésének bejelentésével egy-idejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

Fontos tisztában lenni vele, hogy a vállalkozási tevékenység szünetelése alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jo-gokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni. Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a vállalkozás szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. (A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatósághoz a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.) Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz (a 10T1011-es adatlapon) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 forint.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

Fontos tisztában lenni vele, hogy a vállalkozási tevékenység szünetelése alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jo-gokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni. Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a vállalkozás szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. (A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatósághoz a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.) Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz (a 10T1011-es adatlapon) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 forint.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

Fontos tisztában lenni vele, hogy a vállalkozási tevékenység szünetelése alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jo-gokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni. Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a vállalkozás szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. (A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatósághoz a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.) Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz (a 10T1011-es adatlapon) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 forint.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-éig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünetelés kezdetének adó-évében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül. Ugyanakkor az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható. Az ezt követően befolyó bevételre, illetve a felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az év minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szünetelés az év egészében fennáll, és az egyéni vállalko- zónak nem keletkezik adókötelezettsége, nem kell bevallást sem benyújtania. Természetesen ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, azt az általános szabályok szerint be kell vallania. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége. Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehet elszámolni. A fentiek alapján tehát ha az egyéni vállalkozó 2010-ben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó bevallás kivételével valamennyi adóról 30 napon belül, soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves szja-bevallását pedig 2011. február 25-éig kell benyújtania. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti a tevékenyégét, és máshonnan sem szerez jövedelmet, akkor arról az időszakról bevallást egyáltalán nem kell beadnia. A vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozó a biztosítási jogviszonyát is szüneteltetiA szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányirodában kell bejelenteni. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem tézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozót tevékenységétől eltiltja, és törli a nyilvántartásból.