Átfogó munkaügyi ellenőrzések futószalagon

Az ellenőrzések általános tapasztalatai szerint a szabálytalansággal érintett munkáltatók arányában a korábbi negyedévekhez képest minimális az emelkedés, az egy évvel korábbi állapotokhoz képest azonban egyértelmű a javulás.

Az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségét igazgató dr. Virágh Norbert szerint ebben szerepe lehet annak, hogy a rendszeressé váló célvizsgálatok (a Csillagszóró, a Kikelet, a Kánikula) hatására a munkáltatók kevésbé mernek kockáztatni.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Az ellenőrzések általános tapasztalatai szerint a szabálytalansággal érintett munkáltatók arányában a korábbi negyedévekhez képest minimális az emelkedés, az egy évvel korábbi állapotokhoz képest azonban egyértelmű a javulás.

Az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségét igazgató dr. Virágh Norbert szerint ebben szerepe lehet annak, hogy a rendszeressé váló célvizsgálatok (a Csillagszóró, a Kikelet, a Kánikula) hatására a munkáltatók kevésbé mernek kockáztatni.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségét igazgató dr. Virágh Norbert szerint ebben szerepe lehet annak, hogy a rendszeressé váló célvizsgálatok (a Csillagszóró, a Kikelet, a Kánikula) hatására a munkáltatók kevésbé mernek kockáztatni.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Az OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségét igazgató dr. Virágh Norbert szerint ebben szerepe lehet annak, hogy a rendszeressé váló célvizsgálatok (a Csillagszóró, a Kikelet, a Kánikula) hatására a munkáltatók kevésbé mernek kockáztatni.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Eme trendet jól jelzi, hogy amíg az előző év hasonló időszakában az ellenőrzött 7715 munkavállalóból még 2531 (vagyis 32,8 százalék) dolgozott feketén, az idei év első három hónapjában ez az arány jelentősen, 19,9 százalékra csökkent. (A vizsgált 10 ezer 708 munkavállalóból 2128 munkavállalónál állapították meg a feketézést .)

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A feketemunkával összefüggő szabálytalanságok legtöbbje (szokás szerint) az - azóta már megszüntetett - alkalmi munkavállalói (AM) könyvhöz kötődött. Az említett dokumentum általában fellelhető volt a munkavégzés helyén, a kitöltése azonban jócskán hagyott kívánnivalót maga után. (Voltak átírások, átfestések, kisatírozások, kikaparások, kiégetések, és a sort még hosszasan folytathatnánk.)

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A munkáltatói védekezés is rendkívül széles skálán mozgott. Erről itt és most annyit: a többség arra hivatkozott, hogy egészen az ellenőrzés időpontjáig rendesen vezette a könyvet, csak és kizárólag a vizsgálat napján nem írták be - persze véletlenül - a dátumot.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Ellenőrzéseik során a felügyelők a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is górcső alá vették, s azt tapasztalták, hogy a korábbi években igencsak problémás területen jelentős mértékben javult a helyzet. Tavalyelőtt 130, tavaly 79 nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott munkavállalási engedély nélkül, az idei év első negyedévében viszont egyetlen- egy külföldi feketézőt sem találtak a felügyelők.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

A vizsgálatok tapasztalatainál maradva: a feketefoglalkoztatás mellett továbbra is a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartásával van a legtöbb gond, s főként igaz ez a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos előírásokra. Előbbi területen az idei év első három hónapjában kétszer annyi intézkedés történt, mint tavaly egész évben, utóbbiról pedig annyit: idén januártól március végéig több mint négyszer annyi munkavállalót érintően állapítottak meg szabálytalanságot, mint az egész 2009-es évben.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

(A legtöbb problémát általában az okozza, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt időpontig nem adják ki a szabadságot, vagy éppen pénzzel váltják meg azt. Szintén gyakori, hogy a munkavállalók egyáltalán nem rendelkezhetnek a szabadságukkal, hanem kénytelenek a munkáltató által meghatározott időpontokban szabadságra menni.)

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.

Folytatva a sort: a tavalyi évhez képest a minimálbérre vonatkozó szabálytalanságok száma arányaiban nem változott, a reális kép kialakításához azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ról 2009-re az intézkedések száma és a szabálytalansággal érintett létszám közel megnégyszereződött. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók - döntően az AM-könyves foglalkoztatásnál - a költségkímélő(bb), sokszor azonban szabálytalan foglalkoztatási formák felé mentek el.