Befektetési mesterkurzus: fontos a reálhozam

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A devizahitelek törlesztőrészletei alapvetően két okból, a forint gyengülése mellett a hitelek emelkedő kamatai miatt is nőttek, forintra való átváltásuk azonban - az euróbevezetés előtt pár évvel - hosszú távon butaság, a devizahitelek ilyen kiváltásának semmiféle közgazdasági indoka nincs - mondta Kiss Imre, a független pénzügyi tanácsadó alapító-ügyvezetője.

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A szakember szerint a devizahitelesek nyerő stratégiája figyelembe veszi, hogy a válság egy darabig még eltart. Rövid távon devizahitelt jelenleg nem érdemes tartani, mert még az is lehet, hogy a 290-es árfolyamig gyengül a forint, s akkor megnőnek a részletek, most felvenni pedig végképp nem szabad. Hosszú távon azonban egészen más a helyzet. Mivel előreláthatóan öt éven belül - bár 2016 előtt semmiképpen - lehet euró Magyarországon, nem érdemes átváltani forintra. Ha megnézzük, mi történt a többi uniós országban a közös európai valuta bevezetése előtt, azt látjuk, hogy három-öt évvel az azt megelőző időszakban jelentős mértékben megerősödött a nemzeti valuta. Egy forintban fizetett devizahitelt most, amikor azt lehet várni, hogy a forint jelentősen erősödik, biztos ráfizetés átváltani.

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Általános tapasztalat, hogy a magyar nem vásárol kötvényt, pár hónapja azonban megint áramlik a tőke az alapokba. A magánnyugdíjpénztárakba megint jön vissza a pénz, mert az emberek látták, hogy a hozamok nagyon szépen stabilizálódtak. Volt olyan portfólió, amelyik tavaly 30-40 százalékot bukott, most közel ennyit emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy ugyanoda jutott vissza, hiszen ha valami mondjuk 50 százalékot esik, akkor 100-at kéne emelkednie, hogy a kezdeti értékhez visszatérjen.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely a nyugdíjrendszer negyedik lába lett volna az állami, a magán és az önkéntes magánnyugdíjpénztárak mellett, totális mellélövésnek bizonyult. A pénzintézetek sem nyomták , de az igazán nagy baj az volt, hogy az ügyfelek sem foglalkoztak vele - legfőképpen azért, mert maguknak kellett összerakniuk a befektetési portfóliót. Ami igazán nagy sikersztorinak ígérkezik, az a tartós befektetési számla, a tbsz. Itt azt látjuk, hogy nagyon sok, erre specializálódott konstrukciót hoztak létre a pénzintézetek. Ha valaki 3-5 évre e keretek között fektet be, adómentesen teheti. A konstrukciónak az legnagyobb hátránya, hogy hihetetlenül túlkomplikált az adminisztráció. Ha valaki nyit egy számlát, akkor oda az első évben, a feltöltési idő alatt fizethet be, majd a pénznek 3-5 évig ott is kell ketyegnie . Ha a következő évben is be akar valaki fizetni, új számlát kell nyitnia, s ha a pénz egy részéhez akar csak idő előtt hozzányúlni, akkor is elvész az egész - hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .

Kiss Imre: A hozam és az infláció közti különbséget, a reálhozamot érdemes szem előtt tartani. A magyar infláció évek óta magas, még a magas magánnyugdíjpénztári hozamok is - ha korrigáljuk őket a pénzromlás mértékével, csak alig évi 0,3 százalék körül mozognak. A magyar lakosság, amely főleg így tartja megtakarítását, folyamatosan pörgeti 3-6 hónapos betéteit, a kamatadó és a magas infláció miatt pedig e betétek reálkamata, az értékmegőrzés negatív .