Martonyi János az uniós elnökség eddigi eredményeiről, a közös érdekekről

Az egyik mérce - függetlenül attól, hogy Magyarország bevezette-e már a közös európai pénzt -, hogy az euró és a gazdaság elnökségünk végén erősebb lesz-e, mint tavaly decemberben volt - húzta alá Martonyi János.

A miniszter az uniós elnökség eddig eltelt négy hónapjának eredményeit összegezve elmondta: fontos elnökségi feladat volt az uniós politikák megerősítése: ezek közül is számunkra kiemelt terület a regionális politika, amely az uniós költségvetés 22–23 százalékát felhasználó strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés miatt különösen fontos számunkra.

A magyar elnökség alatt sikerült ezen a téren jelentős előrelépést tenni: európai tanácsi következtetések születtek a kohéziós politika jövőjéről, amelyek értelmében nem bontják szét különböző részekre, és továbbra is az egyik fő célja a különböző európai régiók közti eltérések csökkentése. Az elfogadott Európa 2020 stratégia tovább erősíti ezt, amelynek fő célja az európai versenyképesség javítása. A kohéziós politika kiemelt jelentőségű az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása kapcsán.

- Számunkra ez egyebek közt azt jelenti, hogy enyhíteni lehet a magyar régiók közti jelentős különbségeket, ami az ország elemi érdeke – hangsúlyozta Martonyi János. - Az unió közös mezőgazdasági politikája (KAP) is közvetlenül érinti a magyar vidéket - mutatott rá. Nem titok, hogy néhány tagállam nem lelkesedik iránta, de most úgy tűnik, sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági politika a 2014-ben kezdődő új pénzügyi ciklusban is az EU egyik központi politikája maradjon. Itt sem mindegy, hogy a jövőben milyen források állnak rendelkezésre, hiszen köztudott, hogy az agrárium az európai klimatikus viszonyok között állami segítséget igényel. Nemcsak azért, mert a GDP néhány százalékának megtermelése múlik rajta, hanem azért, mert a vidék megőrzésének is lényeges eleme. Ráadásul a jövő évtizedekben az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikk lesz és alapvetően meghatározza az emberiség sorsát, amiben Európának alapvető felelőssége van.

 A miniszter kifejtette: - A közös agrár- és a kohéziós politika együtt az uniós büdzsé csaknem 75 százalékát teszi ki, amit az unión belül sokan bírálnak. Magyarország nem vitatja, hogy többet kellene költeni például kutatásra, de kiáll az e területekre irányuló források megtartása mellett.

Martonyi János tájékoztatójában kitért a közös energiapiac kialakításának tervére is, hangsúlyozta, hogy valódi áttörést hozott a februári energiacsúcs. A magyar elnökséghez fűződik, hogy az állam- és kormányfők döntöttek a közös energiapiac megteremtéséről. A közös energiapiac megerősítése és az infrastruktúrafejlesztés eredményeként pedig végre létrejöhet a közös európai energiapolitika.

- Természetesen egy sor fontos kérdés még nyitva maradt - mondta -, reményeink szerint a következő hónapokban eldől például a hat jogszabályból álló, átfogó gazdasági integrációs csomag sorsa. Első lépésben a tagállamok egyetértése márciusban megszületett, nem volt könnyű elérni – tette hozzá. A magyar elnökség június végéig szeretné elérni, hogy létrejöjjön a megállapodás. Most következik a három fél, a bizottság, a tagállamokat képviselő tanács és az Európai Parlament egyeztetése.

- A magyar elnökség mindent megtesz az európai gazdaság megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomag elfogadása érdekében. De nem a presztízs a lényeg, hanem az, hogy biztosítani tudjuk-e a makrogazdasági egyensúlyt az unió gazdaságában. Ez most elsősorban a bajban lévő országok számára fontos, de az átfogó megállapodás evidens közös európai érdek. Ha netán mégsem jönne létre, növekedne az instabilitás, ami a piacok bizalmának megrendüléséhez vezet, és ezt mindannyiunk érdekében el kell kerülni.

Martonyi János szerint a Duna-stratégia jó úton halad, elfogadását már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia. A magyar elnökség másik szakpolitikai prioritását, a romastratégiát is tárgyalják a szakminiszteri tanácsok, majd az Általános Ügyek Tanácsa, végül az Európai Tanács elé kerül. Elfogadásával az EU hivatalosan is felelősséget vállal a romák felzárkóztatásáért.

HORVÁTORSZÁG IS CSATLAKOZHAT
A miniszter elmondta: folyamatban van a schengeni rendszer bővítése, Romániával és Bulgáriával. A magyar elnökség olyan politikai kompromisszumon dolgozik, amely a két jelölt, illetve a bővítést fenntartással kezelő tagállamok számára is elfogadható. Horvátország uniós csatlakozásának időzítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, ez komoly mérkőzés, amelynek az utolsó 10–15 percét éljük. Nehéz megmondani a végeredményt, de nem állunk rosszul. Továbbra is reménykedünk, hogy az elnökség végéig Horvátországgal lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat.