Szerdán dönt az EB a Magyarországot érintő szankciókról

A bizottság szerdai ülésének főbb témáit taglaló dokumentumban megjegyzik: a lépés inkább ösztönző, mintsem büntetés, hogy Magyarország csökkentse túlzott hiányát. A felfüggesztést visszavonhatják, ha Magyarország megteszi a kellő intézkedéseket - olvasható a napirendben.

A felfüggesztés mértékéről csak szerdán esik szó; és a javaslatban nem fogalmaztak meg a visszavonásához szükséges konkrét lépéseket sem - írta a dokumentumra hivatkozva a Reuters.

OLDALTÖRÉS: Cséfalvy kételkedik

Cséfalvay kételkedik

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.

Az államtitkár Brüsszelben, az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően nyilatkozott: ha az Európai Bizottság tesz is ilyen értelmű - legkorábban jövő évi hatályú - javaslatot, és azt az EU-tagországok pénzügyminiszterei is jóváhagynák, a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra.

Leszögezte: Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat.

Bizottsági források kedd délután az MTI-nek megerősítették, hogy az uniós végrehajtó testület már szerdai ülésén foglalkozik ezzel a témával.

Tekintettel arra, hogy Magyarország ellen a túlzott deficit miatt már 2004 óta folyik uniós eljárás, a bizottságnak módjában áll javaslatot tennie arra, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel az országnak járó kohéziós támogatásokat.

Cséfalvay Zoltán elmondta: elvben valóban elképzelhető, hogy a testület javaslatot tesz a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztésére 2013 januárjától (ami - mint rámutatott - a támogatások lehívására vonatkozó szabályok miatt a gyakorlatban eleve 2014-et jelentene), de érvényessé a javaslat csak akkor válhat, ha azt az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják, és ajánlástervezetet fogalmaznak meg.

A kormánynak pedig még ezt követően is lesz módja ismertetni, hogy milyen költségvetési pályát készít a hiány megfelelő szinten tartására - fejtette ki. A többi EU-tagállamhoz hasonlóan még tavasszal be kell ugyanis nyújtani a konvergenciaprogramot, illetve a megújított nemzeti reformprogramot, szükség esetén pedig ősszel, a költségvetéssel is tovább tisztázható a probléma.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy eleve kicsi a különbség a kormány és az unió hiányelőrejelzései között. A jelenlegi uniós prognózisok szerint jövőre a hiány 3,25 százalék lesz, Magyarország szerint viszont a 3 százalék tartható, a különbség mintegy 70 milliárd forint.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a legutóbbi negyedéves GDP-adatok a növekedés szempontjából biztatóak.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly márciusban jelent meg a Széll Kálmán-terv, amely erre az évre 550 milliárd forintos egyenlegjavítást helyezett kilátásba.

Hozzátette azt is: tavaly májusban az Európai Bizottság még azzal számolt, hogy az ország ennek csak a felét képes megvalósítani. Az idei legfrissebb számok szerint ugyanakkor a megvalósítás már elérte a 83,3 százalékot.

Figyelembe kell venni Cséfalvay Zoltán szerint azt is, hogy uniós is szinten is bíznak a jövő évi kedvező növekedési tendenciákban.

Arra a kérdésre, hogy az EU szerint az egyik fő probléma, hogy a hiány leszorítását egyszeri intézkedések teszik lehetővé, az államtitkár rámutatott: nem szabad szem elől téveszteni, hogy az ország rengeteg reformot hajtott végre a gyógyszerkasszától kezdve a felsőoktatáson és a munkaerő-piacon át az adórendszerig. "Szinte nincs olyan terület, ahol a kormány ne kezdett volna átalakításba" - fogalmazott. Hozzátette: a reformoknak vannak a költségvetést érintő következményei is, ugyanakkor a várakozások szerint ezek az intézkedések előmozdítják a gazdasági növekedést.

Emlékeztetett Cséfalvay Zoltán arra is, hogy az egyszeri intézkedések közé sorolható válságadók jövőre megszűnnek, a bankadó pedig felére csökken.