Csodálatos a szombathelyi közönség!

Tóth Bálint: - Az első félidővel nem tudok elszámolni, szétesően játszottunk, úgy tűnik, kissé mindig az ellenfél vezetése turbózza fel játékosaimat. Hozzátartozik a dolgokhoz, hogy van egy kapusunk, aki soha nem adja fel, és megfogja a ziccereket. A mutatott játékot és a helyzetek arányát tekintve nagyon értékes pontot szereztünk. Gratulálok a csapatnak a második félideji küzdéséhez, boldog vagyok, hogy Goran Marics ilyen súlyos sérülésből így tért vissza. A cseréje Doma Ernő pályaedzőnknek köszönhető, aki folymatosan rágta a fülemet, hogy hozzam be Gorant. Gratulálok a Haladásnak, amely jó csapat, csodálatos közönséggel. Voltam ott edző, amikor Tamás azokkal a játékosokkal dolgozott az utánpótlásban, akik közül ma jónéhányat láthattunk a pályán. Akkor is fantasztikus szurkolók voltak, jó lenne mindig olyan csapat ellen futballozni, amelynek drukkerei ilyen sokan eljönnek Pápára, és ilyen remek hangulatot teremtenek.

Artner Tamás: - Azt kértem a fiúktól a meccs előtt, hogy a többszáz Haladás-szurkoló előtt tegyék ki a szívüket a pályán, merjenek játszani. Ez az első félidőben megvalósult, megszereztük a vezetést is. Hamar rárúghattuk volna a második gólt. A második játékrész hektikus játékot hozott, három ziccerünk is akadt, de Szűcs Lajos mindannyiszor hárított. A végén bejött amitől féltünk, a pápaiak kihasználta magassági fölényét, sorra hozták be magas embereiket, és egy lepattanóból kiegyenlítette a hazai csapat. Sok helyzetnk volt, győzelmet érdemeltünk volna, ilyen mérkőzést meg kell nyerni. Ami a tizenegyesgyanús szituációkat illeti, a kispadról nem láttam tisztán, így nem tudok ezekről nyilatkozni, vissza kell néznem az eseteket. Ami Zsirai beállítását illeti, bejött Eszlátyi, majd Marics, így magasítanom kellett a védelmet. A gól miatt nem bántom őt, hiszen kifejelte a labdát, Kenesei mellett viszont nem állt ott az embere. További sok sikert kívánok a Pápának.