Infografikával

2022.06.21. 07:13

Vidéken is elmaradt a kivéreztetés, rengeteg iparűzési adó folyt be

A kisvállalatok iparűzésiadó-engedménye miatt számos önkormányzatnál félreverték a harangot, mondván, hogy ellehetetlenül a gazdálkodásuk. A frissen elkészült 2021-es zárszámadásokból viszont ennek éppen az ellenkezője látszik, jellemzően tetemes pluszban zártak az iparűzésiadó-bevételek.

Csaknem 117 százalékon teljesült Szeged önkormányzatának iparűzésiadó-bevétele (ipa) 2021-ben az előirányzathoz képest – írja a Világgazdaság.

A Botka László által vezetett önkormányzat 8 milliárdnyi forrást tervezett ezen a soron, végül azonban több mint 9,3 milliárd forint folyt be. Bár ez némiképp elmarad a 2020-as 10 milliárdos tényadattól, de nagyságrendi különbség ehhez a bázishoz viszonyítva sem következett be. Az idén ráadásul várhatóan megdől majd a két évvel korábbi szám, hiszen Szeged az előzetes tervek szerint is már 9,95 milliárd forint ipával számol. 

Csongrád-Csanád megyeszékhelyén a helyi adók között az iparűzési adó a meghatározó, az önkormányzati alrendszer adóbevételeinek 81 százalékát teszi ki.

Ezért is érthető, hogy Botka László rendszeresen kifejtette álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a kormány 2020 végén úgy döntött, a Covid-járvány okozta gazdasági sokk enyhítése érdekében a legkisebb vállalkozások iparűzési adóját 1 százalékos kulcsban maximálja. Erről Szeged első embere úgy vélekedett, hogy a szegediek a hétköznapokban is érezni fogják az állami elvonásokat. A 2021-es zárszámadás alapján ez a félelem alaptalan volt. A városvezetés viszont továbbra is borúlátó: 2022-es várakozásaik szerint az ipakiesés miatt az önkormányzati költségvetés bevételei jócskán, várhatóan 3 milliárd forinttal csökkennek.

Pécsnek szintén ellenzéki politikai vezetése van, amely tavaly tavasszal azt állította, hogy az 50 százalékos ipaengedmény miatt várhatóan több mint kétmilliárd forint bevételtől esnek el. Ezzel szemben – az állami kompenzációval együttesen – rekordszintű, 10,5 milliárd forinton zárt a Baranya megyei székhely ipaforgalma. Csak viszonyításképpen: még 2019-ben, tehát a pandémiát megelőző utolsó békeévben is csak 9,5 milliárd jött össze. A központi dotációt leszámítva is jócskán felül-, 108,24 százalékon teljesült a terv szerinti összeg. Pécs eredetileg 6,8 milliárddal kalkulált, amelyt idővel 7,9 milliárdra emelt. A tényadat a 8,55 milliárdot is meghaladta.

A szintén ellenzéki vezetésű Szombathely költségvetésének ipasorán 134 százalékos teljesülés látszik 2021-re. A Vas megyei székhelyen először 6,5 milliárd forintot reméltek, amit aztán 8,72-ra korrigáltak.

A végső szám szinte forintra ugyanennyi lett. Ez nem marad el érdemben a 2020-as 9,15 milliárdos szinttől. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Szombathelyen 2019-től negatív pályára állt a helyi iparűzési adó alakulása, függetlenül az ipafelezéstől. A városvezetés az idénre 8,2 milliárdos bevételt becsült, ami a 2017-es szintnek felel meg. Azonban könnyen lehet, hogy ez ismételten erősen alultervezett.

A Gémesi György által vezetett Gödöllőn is ipagyarapodás történt tavaly. A költségvetésben 1,9 milliárddal számoltak, ami végül 2,6 milliárd fölé kúszott. Ez sem jelent érdemi különbséget a 2020-as 2,9 milliárd forinthoz képest. Ezzel együtt Gödöllő idei büdzséjében továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a kkv-kat segítő ipaengedmények, amely Gémesi György szerint más tételekkel együtt minimum egymilliárd forintot vesz el.

Miskolc és polgármestere az ipa ügyében szintén borúlátó, pedig 2021-ben 106,7 százalékos felülteljesülés történt: 9,66 milliárd forint helyett 10,31 (2020-ban 10,93 volt ugyanez) érkezett be ezen a címen az önkormányzati kasszába. Veres Pálék viszont változatlanul bevételkieséstől tartanak, ami 2022-ben szerintük 1,7 milliárd forint lehet. Ennek megalapozottsága véleményes, pláne, hogy 2021-re nézve majd hárommilliárdos csökkenést prognosztizáltak.

A Mirkóczki Ádám-féle Eger is hasonló cipőben jár.

A Heves megyei székhelyen tavaly 2,78 milliárdot ütemeztek be ipából, azonban ennél látványosan több, majd 3,5 milliárd folyt be, így 124 százalékos tényadatról számolhattak be, erre az évre pedig 3,251 milliárdot becsülnek.

Salgótarján az eddig nevesített városokhoz képest kivétel. Nógrád megye székhelyén felültervezték az ipa forrását, amelyet év közben mérsékeltek. Az előző évben 1,56 milliárdon kezdett, később 1,18-ra csökkent, végül 1,2 milliárd jött össze iparűzési adóból. Hasonló volt a forgatókönyv 2020-ban is, ráadásul ipafelezés nélkül is ugyanezt a szintet, 1,246 milliárd teljesülést ért el a város.

A VG korábban már beszámolt arról, hogy noha a fővárosi vezetés rendre 20 milliárdos kiesésről beszél, Budapesten az idén rekordot dönthet az iparűzésiadó-bevétel, és több ipa folyhat be, mint a Covid előtti 2019-es csúcsévben. A friss önkormányzati zárszámadásokból pedig az is kiderült, hogy vidéken sem eredményezett pénzügyi kivéreztetést az ipafelezés.

Borítókép: Illusztrációfotó / Észak-Magyarország / Kozma István

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában