Budapestre költözik a vizes sportok világszövetsége (videó)

Erről szavazott kedden a szervezet kongresszusa, amelyet a Fukuokában zajló világbajnokság helyszínén rendeztek. Az eseményen – amelyen beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – levetítettek egy imázsfilmet is, amelyen az új budapesti központ látványterveit csodálhatták meg a résztvevők.

A World Aquatics vezető testülete, a Bürö javaslatára elfogadott „költözésre” három nem szavazattal ellenétben mindenki igennel voksolt.

A kongresszus elején további nyolc évre megválasztott Husszein al-Musszalam elnök elmondta, nem köszönnek el teljesen a svájci Lausanne-tól, amely 1986 óta otthona a szövetségnek, például az alapítványnak továbbra is ott lesz a székhelye.

„Hálás vagyok a magyar kormánynak és a vizes sportok vezetőinek, hogy lehetőséget adnak és megértenek minket. Tudom, hogy segíteni fognak a világ bármely sportolójának, akik elmennek az új központba, ahol nem az elnöki irodát, hanem vizet, tökéletes edzőhelyszíneket fognak találni” – fogalmazott a sportvezető.

Szijjártó Péter egy elismerést is átvehetett a szövetség elnökétől, akivel aláírták az új központról szóló szerződést.

A miniszter a WA kongresszusán üdvözölte a döntést a szervezet budapesti költözéséről, és arról számolt be, hogy Magyarországon már most is két nemzetközi sportszövetségnek van központja, emellett tíz nemzetközi szervezetnek, amelyek közül nyolc az ENSZ-hez kötődik.

Aláhúzta:

Beszédében a tárcavezető kétségtelennek nevezte, hogy „őrült időket” él ma a világ, hatalmas változások zajlanak az emberek mindennapi életében, és kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális rend, új korszak van születőben.

Szavai szerint ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a jelenleg is zajló 20. vizes világbajnokságot 2021-ben kellett volna megrendezni, viszont a koronavírus-járvány miatt Japán végül azt elhalasztotta, így tavaly rendkívüli vb-re került sor, amelynek Budapest lett a házigazdája.

Ezt megelőzően a szervezet 2015-ben felkérte Magyarországot, hogy biztosítson helyszínt 2017-ben az úszó-világbajnokságnak a visszalépését bejelentő Mexikó helyett, hazánk pedig igent mondott, és két év alatt végrehajtott minden szükséges előkészületet – emlékeztetett.

– fogalmazott.

Szijjártó Péter büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy 2017 és 2022 után Magyarország 2027-ben is vizes világbajnokságot rendezhet, így tíz éven belül „mesterhármast” ér el. „Ezt örömmel tettük és tesszük, készek vagyunk bármilyen rendezvényt azonnal megtartani” – közölte.

Majd rámutatott:

Magyarország ma a hetedik a világbajnokságok összesített éremtábláján, a magyar sportolók már több mint száz érmet nyertek, miközben a lakosságszám tekintetében csak a 95. helyezett az ország, és ez a sikertörténet folytatódik, miután két újabb érmet sikerült szerezni a mostani versenyek során – emelte ki.

Illetve hangsúlyozta, hogy újabb rekord fog születni idén, minthogy Jakabos Zsuzsanna már a kilencedik világbajnokságán vesz részt, ami példátlan a magyar úszók között.

– mondta, felidézve „minden idők legérzelmesebb” vízilabda-meccsét, az 1956-os olimpiai torna döntőjét Magyarország és a Szovjetunió között.

„Az olimpiának igazi béketeremtő küldetése van”

A japán Fukuokában tartózkodó Szijjártó Péter közölte: „Ng Ser Mianggal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első alelnökével arról beszéltünk, hogy milyen jó lenne, hogyha a sport a béke eszköze lenne és hogy ha a sportot és a geopolitikát élesen el lehetne választani egymástól”.

Hozzátette: egy teljes részvétellel megtartott olimpia nagy segítséget jelenthetne a háborús konfliktusok, így az Ukrajnában zajló háború békés rendezésében is. Arról nem is beszélve, hogy egy olimpiai bojkott vesztesei azok a sportolók akik egész életük során kőkeményen edzenek és készülnek és semmi közük politikai döntésekhez.

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter bejegyzésében felidézte: mi, magyarok különösen érzékenyek vagyunk erre a kérdésre, hiszen több mint 100 magyar sportolótól vették el életük esélyét az 1984-es Los Angeles-i olimpia kommunista bojkottjával. Közülük sokaknak végül soha nem adatott meg az olimpiai szereplés lehetősége.

„Mi, magyarok nemcsak beszélünk a sport béketeremtő erejéről, hanem teszünk is érte, ennek jegyében biztosítottuk a lehetőséget az ukrán női kézilabda-válogatottnak, hogy a világbajnoki selejtezőjét, valamint a belarusz futballválogatottnak, hogy az Európa-bajnoki selejtezőjét Magyarországon játszhassák le. És továbbra is készen állunk arra, hogy helyszínt biztosítsunk azon sporteseményeknek, amelyeket a háború miatt eredeti helyszíneiken nem lehet megrendezni” – zárta bejegyzését Szijjártó Péter.