Munkahelyi flört vagy zaklatás?

Védtelen nőket zaklatott a 65 éves, nagyhatalmú amerikai producer, Harvey Weinstein, molesztálási botránya október elején pattant ki. Sorra jöttek és jönnek azóta is a vallomások, több tucat áldozat szólalt meg. Az amerikai botrány után Magyarországon is elkezdtek a nyilvánosság elé állni azok a nők, elsősorban a művészvilágból, akiket szexuálisan zaklatott a férfi felettesük. Kiderült, sokan a művészvilág nagyjai közül rendszeresen visszaélnek a hatalmukkal. Az is nyilvánvaló, hogy hasonló esetek nem csak a művészvilágban vannak jelen.

A mai embernek kőkorszaki agya van

Lazáry Györgyné igazságügyi pszichológus szakértő, klinikai szakpszichológus szerint először is az emberiség kulturális hagyományába beágyazva kell néznünk a jelenséget. Elfogadott tény, hogy a mai embernek kőkorszaki agya van. Az ősközösségben az kódolódott, hogy a férfi harcos, úr, a hajánál fogva húzza be a barlangba a nőt. A nő egy tárgy, a férfi birtoka. A férfi hódít, szexuális kapcsolatba akar lépni, hogy továbbvigye a fajt, ez (is) a feladata. Ezeknek a lenyomata pedig még mindig ott él az emberekben. Megjegyezve azt is, hogy ő szakemberként, emberként, sok gyermekes édesanyaként elítél mindenfajta erőszakot, azt is, hogy egy férfi, egy főnök visszaéljen a hatalmával és megalázzon nőket. – Egy demokráciában úgy működik a társadalom, hogy ha egy nő a munkahelyén azt érzi, hogy a főnöke úgy beszél vele, hogy az az önérzetét, a nőiségét, a személyiségét sérti, esetleg olyan testrészét érinti meg, amit nem érinthetne meg, az már erőszak.

Ha például kétértelmű kijelentéseket tesz, szexuális aktusra szólít fel, akkor szóban zaklat. A férfiak is ki vannak téve ennek, de a munkahelyi zaklatások célja és áldozata azonban többnyire a nők közül kerül ki.

Ha valaki frissen került a munkahelyére, fontos számára a munkahely megtartása, nem tudja, mik a jogai, azt gondolhatja, úgyis a munkáltatónak lesz igaza, így inkább nem tesz semmit. Sokszor tanúja sincs az eseteknek. – Minden nőt megértek, aki sokáig tűr. Ez persze olaj is lehet a tűzre. Van, aki úgy véli, a nőnek kell az első lépésben leállítani a dolgot, de erre sem alkalmas mindenki – mondja. Flört mindig volt, de van, aminek már semmi köze az udvarláshoz. A hatalommal való élésre és visszaélésre is szocializálódni kell, arra, hogy pozitívan is lehet azzal élni. Sohasem az a hibás, akin kiéli valaki a korlátlan hatalmát, hanem aki megteszi ezt. Akinek belefér az értékrendjébe, hogy a másik embert lealacsonyítsa, a perverzióit máson élje ki, az személyiségzavaros lehet. Az ilyen emberek nem tudnak szeretni, nem tanulnak a hibáikból és nem szoronganak a tetteik várható következményeitől.

Hatósági eljárás a munkáltatóval szemben

Lelki alkat, érzékenység kérdése is, hogy ki mit tekint az emberi méltóságot sértő, zaklató magatartásnak, mindenesetre az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé is kerülnek ilyen jellegű ügyek. Dr. Jójárt Ágnes megyei referens azt mondja, lehetetlen kimerítő felsorolást adni, hogy mikor fordulhat hozzájuk alappal egy panaszos. Ha valakit a munkatársa szexuális tartalmú, emberi méltóságot sértő, a női mivoltával összefüggésben megalázó kifejezésekkel illet, ha egy nővel akarata ellenére akar szexuális kapcsolatot létesíteni egy kollégája és ezzel a határozott elutasítás ellenére sem hagy fel, esetleg degradáló kifejezések használ, kéretlen ajándékokkal, üzenetekkel, lekezelő, trágár beszéddel fordul felé, akkor érdemes tanácsot kérni a megyei referens ingyenes ügyfélfogadásán. A sértetteknek azt tanácsolják, jelezzenek a munkáltató felé. A hatósági eljárást ugyanis csak a munkáltatóval szemben lehet megindítani. Ha a jelzés ellenére semmilyen lépést nem tesz, a hatóság elmarasztalhatja.

A tényállástól függ, hogy bűncselekmény-e

A köznyelven elterjedt zaklatás fogalma teljesen eltér a büntetőjogban megfogalmazottól. Büntetőjogilag csak azt a magatartást szankcionálják zaklatásként, amit rendszeresen és tartósan valósítanak meg, azért, hogy valakit megfélemlítsenek, vagy valakinek a magánéletébe, mindennapi életvitelébe beavatkozzanak, magyarázza dr. Tóth László, Vas Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke. Hogy ez mikor éri el a bűncselekmény szintjét és mikor nem, az mindig a tényállástól függ. A zaklatás bűncselekménye általában családon belüli erőszakhoz köthető, ritkán derülnek ki ezek az esetek és nagyon nehéz a bizonyításuk, arról nem is beszélve, hogy évtizedek után gyakorlatilag nem bizonyíthatók.

A felelősségre vonást az elévülés, valamint bizonyos cselekményeknél a sértett magánindítványának hiánya is kizárhatja. Sértett képviselőjeként és gyanúsított védelmében is járt már el dr. Tóth László. Mostanában gyakrabban élnek a feljelentés lehetőségével a sértettek, korábban ezt kevésbé tapasztalta.