Tini kisasszony legendáinak nyomába eredtünk

Balatonfüreden ragaszkodnak ahhoz a hagyományhoz, miszerint Szentgyörgyi Horváth Fülöp János – a család az előnevét a Vas megyei Répceszentgyörgyről vette fel – rendezte az első Anna-bált a füredi Horváth-házban 1825. július 26-án Krisztina lánya (Tini kisasszony) tiszteletére, aki az esten ismerkedett meg eleméri és ittebei Kiss Ernő császári és királyi főhadnaggyal (később altábornagy, az aradi vértanúk egyike), és egy év múlva hozzáment feleségül. Esküvőjük 1826. május 26-án volt Répceszentgyörgyön. Nem volt hosszú házasság, mert Krisztina egy év múlva meghalt: első gyermekük születésekor. A répceszentgyörgyi templom kriptájában nyugszik.

Szentgyörgyi Horváth Krisztina keresztneveiről Dóka Ferenc plébános Hegyfaluban anyakönyvi bejegyzést mutat: 1805. július 15-én született Baján, még aznap megkeresztelték: a Maria Christina, Julianna, Elisabetha, Konstanzia neveket kapta. Igaz, az édesanyja Latinovits Anna volt. Nézzük a családfát, amely ki van rajzolva a hegyfalui plébánia egyik helyiségének falára: Krisztina női felmenői között is rengeteg az Anna. Így hívták például a nagypapa – a balatonfüredi Horváth-ház egyik építtetője, Zsigmond – mindkét feleségét is. A családfán a leszármazottak között is sok Anna van, a Veszprémi Főegyházmegye védőszentje Szent Anna.

A plébános egy balatonfüredi kiadványt vesz elő, amelyben Benczik Gyula levéltáros fedezte fel Balogh Gyula Kiss Ernő kézfogójáról szóló írását. Ebből kiderül, hogy Krisztina és Ernő nem az Anna-bálon ismerkedtek meg. Kiss Ernő a házassági szerződésben írta le, hogy az 1826. évi eljegyzés előtt több évvel ismerte meg „Méltóságos Szent-Györgyi Horváth János cs. kir. kamarás Úrnak Christina nevű, ritka tulajdonú Kis-Aszszonyát”. A szülők nem örültek a frigynek, mert Kiss Ernőnek komoly adósságai voltak. A leendő após feltételekhez kötötte az áldását: azt kérte, hogy adjon meghatalmazást adósságainak, peres ügyeinek rendezésére, és váljon meg a katonaságtól, ne vonuljon be többé az ezredéhez. Az eljegyzésre a papa nem jött el, ezért Ernő sietett levelet írni neki: „Tintával és tollal lehetetlen vázolni nagyságát a boldogságnak, melyet a mindenek felett kedves Tinikével, nagyon tisztelt leányával való, s csak imént történt jegyváltásunk bennem keltett.”

Szent érzeménnyel felruházván

A plébános olvasásra ajánlja Szommer József ódáját, amit a szerző Tini kisassszony nagyreményű házasságkötéséről írt (Tóth-Bence Tamás, a balatonfüredi helytörténeti gyűjtemény munkatársa találta): „Krisztina! nézzed, mint közelít hajód / A kellemeknek, és tsendes idők kies / partjára. – Nézd, mint környel Amor, s Geniusok koszorúja Téged. // Elérted a Czélt, mellyre az alkotó / Téged ditső Szűz, mint remek alkota, / s szent érzeménynyel felruházván / Hív szívedet jutalom tetéze. // Ott látok egy Férjt – eddig ez áldozott / Márs templomában – Hartz zivatarjait kedvelte. Nem rettent veszélytől. / Bátor, erős fija a Hazának…” Az óda megörökíti azt is, hogy Kiss Ernő átmenetileg letette a fegyvert –„Ámornak hódolt, míg rózsa bilincs kötötte” –, amint megígérte apósának az eljegyzéskor, katonai pozíciójáról lemondott, csak a tiszti jelleget tartotta fenn. A költő végül áldást hív az ifjú pár szívére, életére.

Huszonkét évet élt

De a sors nem volt ilyen kegyes, hiszen Tinike mindössze huszonkét évet élt, és csak egy évet e házasságban. Nem is nevelhette a frigyből született gyermekét, mert a születésekor meghalt. A kislánya hétévesen követte a túlvilágra, de őt nem Répceszentgyörgyön temették el, hanem az eleméri templom kriptájában nyugszik az édesapja mellett. A következő dokumentum a Krisztina haláláról szóló jelentés, amelyben nemcsak azt írták le, hogy szüléskor hunyt el, mikor világra hozta volna a „különben legboldogabb házasság élő zálogát”, hanem előzőleg már „lehellet-gégét emésztő hét hónapi súlyos betegségben” szenvedett.

A répceszentgyörgyi templomba megyünk, Dóka Ferenc meséli, hogy amikor 2015-ben feltárták a kriptáit, akkor találták meg Krisztina koporsóját is. A Szentgyörgyi Horváth család sírhelyeiről, koporsóiról fényképes dokumentáció is készült, amelybe beletették azt a portréképet is Tinikéről, amelyet Nemes András művészettörténész a Nagycenki Múzeumban talált, így megismerhetjük a 19. századi ifjú hölgy finom vonásait. A templomban megtudjuk: a Szentgyörgyi Horváth család tagjai két sírboltban nyugszanak, a kettő között nincs átjárás. Nemcsak koporsókat találtak, hanem szép epifátumokat (kőemlékeket) is, amelyek valaha a régi templom falában lehettek, mert malterozás nyomai vannak rajtuk. Ezeket lehetőség szerint szeretnék majd kiállítani. Az eredeti kriptalejárat ma már nincs meg, a sírfedlapot járólap borítja. A kutatók a templom oldalfalában lévő szűk szellőzőnyíláson keresztül, a rács levételével jutottak be. Benézünk a lyukon: ha a szemünk hozzászokik a sötétséghez, láthatjuk a koporsókat. Miközben átsétálunk a templom közelében lévő, Hefele Menyhért tervezte Szentgyörgyi Horváth-kastély parkjába, hogy megnézzük az aradi vértanúk emlékoszlopait, a plébános Kiss Ernő Tinike előtti életéről mesél.

Volt egy nem hivatalos, de komoly kapcsolata, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia megszállva tartotta Olaszország egyes területeit: Anna Turatti, egy milánói nő, akitől három gyermeke született, Ernő és egy ikerpár, Róza és Auguszta. Az ikreket szintén Baján keresztelték, később Ferenc József törvényesítette őket. Magyarországra jöttek férjhez. Az altábornagy az aradi börtönből, a kivégzése előtt leveleket írt Róza lányának, a végrendeletében őt is említi. Kiss Ernőnek Anna Turatti előtt Galíciában volt felesége, egy zsidó lány, Rebeka, aki a házasságkötésük után röviddel gyanús körülmények között elhalálozott. Rossz nyelvek szerint csak a hozományára volt szükség.

Mire költött olyan sokat a tiszt?

Állítólag úgy jutott előre, hogy nyugdíjba küldte a ranglétrán előtte álló katonákat úgy, hogy kifizette nekik azt az öszszeget, amit akkor kerestek volna, ha még aktívak maradnak. Óriási adósságainak egy része ebből halmozódott fel. Ilyen előélet után nem csoda, ha Tini kisassszony szülei nem pártolták az esküvőt, joggal merült fel, hogy az egyébként vonzó, snájdig férfinak a Szentgyörgyi Horváth család vagyonára fáj a foga. Kiss Ernő feltehetően, hogy védje magát e gyanú alól, még az 1826-ban kötött házassági szerződésben, jegyajándékként ötezer aranyat ajánlott fel Tinikének, aki azonban beteg lett, valami furcsa köhögéssel, és a pénzt elkölteni már nem volt ideje.