A sárvári Csónakázótó gyönyörű pompába öltözve várja a tavasz ébredését

A hétvége kissé nyirkos, esős időjárását csodaszép napsütés és körülbelül tíz fok követte. A természet csalogatásának mi sem mondtunk ellent, autóba ültünk és ellátogattunk a sárvári Csónakázótóhoz. A jó állapotú játszótér és szabadtéri sportpark egyelőre magányosan várja, hogy a területet tornázni vágyók és gyerekek népesítsék be.

Tovább sétálva a lakatlan csónakháznál pár sétáló tűnik fel. Emlékszem gyermekkoromban mennyire más volt itt minden, és mennyit kellett várni a régi, picit rozsdás kék vízibiciklire, hogy egy fél órára mi lehessünk a tó „urai”.

Anno sűrűn jártunk ide ki; bújócskázni, csónakázni, szám-háborúzni vagy szimplán szalonnát sütni, de azt hiszem, ilyen gyönyörű, tiszta állapotban még sosem láttam a Csónakázótavat. A hidak, padok környezete szintén rendben van, a szemetesek kiürítve.

A tavat megkerülve elvétve találkozunk egy-egy horgásszal. Természetesen rákérdezünk a kapásra:

„Egyelőre nincs kapás. Sajnos ritkán van horgászszerencsém. Nyugdíjas vagyok, és jó egy kicsit kimozdulni, friss levegőn lenni, és nézzék ezt a szép látványt! Ugye értik? Feleségemnek mondtam is, hogy csak késői ebédre várjon haza. Ki tudja, hátha akad addig is valami a horgomra”- mondja jókedvűen.

Kérdésünkre megossza velünk azt is, hogy a helyi horgász egyesület most tette rendbe a tó környékét.

Tovább barangolunk a friss levegőn. A táj jobbára még téli ruháját viseli, de a nap sugarai már csalogatják elő a tavasz pompáját.

Sétáljanak velünk Önök is, nézzék meg teljes galériánkat az ébredező Csónakázótóról!