Vármegyénk iránytű az országban – Elsőként a vasi kultúrát mutatták be a lakitelki Hungarikum Ligetben - fotók, videó

Az első Vármegyei Értékek Napja rendezvényen Lezsák Sándor a vasiakat köszöntve elmondta: − Méltó ez a hely ehhez a programhoz, mert itt volt az első hungarikum összejövetel 1992-ben, egy konferencia, ahol magyar értékekről volt szó. Elkezdtük a hungarikum törvény kidolgozását, amit szétküldtem az országban, mintegy ötszáz ember mondott róla véleményt, végül eljutottunk oda, hogy törvény lett belőle. Az alapgondolat az volt, ami most is: hogy az ország kirakatát nem olyan nehéz berendezni; könnyen fel lehet sorolni, amire igazán büszkék lehetünk. De a lényeg az, hogy a legkisebb faluban is van érték; meg kell találni. A legkisebb faluban is van Zsuzsi néni, aki fantasztikus kalácsot süt lakodalmakba, ezt a tudást is át kell örökíteni, lehet értékesíteni. A most indított, 2,5 évig tartó programsorozat valamennyi értéktárat megjeleníti, az elszakított területek értéktárai is bemutatkoznak; a következő a felvidéki lesz.

A Vas megyében zajló kulturális tevékenység példás

- Nekem iránytű Vas megye. V. Németh Zsolttal az első pillanattól kezdve együtt dolgoztunk, nem véletlenül ő ennek a területnek a miniszteri, miniszterelnöki biztosa. Ami történik Vas megyében valóban példás, abban is, ahogy a népfőiskolai hálózatot építjük Vasváron is. 18 népfőiskolánk van; az erdélyi szórványkollégiumokat is próbáljuk erősíteni, már most lehet jelezni, ha valamely vasi településnek van testvértelepülése, ahol ilyen található. A népfőiskolák mentorai is ezeknek a szórványkollégiumoknak, tudunk eljuttatni eszközöket, tudunk tehetségeket támogatni, az ott dolgozó pedagógusokat erősíteni, őket utaztatni. Remélem, az erdélyi szórványkollégiumok megjelennek majd Vas megyében is − például a Küküllő mentéről eljönnek hozzánk tanulni −, és elviszik majd őket egy érték-kirándulásra.

A vasi címerből a strucc patkóját

 Utalva a címerünkben látható strucc szimbólumra, egy patkót kapott ajándékba Lezsák Sándor a vasiaktól. Ez az akaraterő, a kitartás, az állhatatosság szimbóluma is egyben – fogalmazott az átadáskor Kevy Albert, a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke, aki aztán előadást tartott a tevékenységükről, az eddig vármegyeiként azonosított vasi értékekről.

- Munkánk során feltesszük magunknak a kérdést, hogy maradandó vagy múlandó értékekért szállunk síkra. Ha a Küküllő mentéről eljönnek hozzánk, lehet, hogy nem tanulni jönnek, inkább tapasztalatot cserélni, mert lehet, hogy mi sokkal többet tanulunk tőlük: emberségből, kitartásból, hazafiságból – mondta bevezetőjében Kevy Albert, kiemelve, hogy Csaba testvérrel is régóta szoros kapcsolatban vagyunk, és rengeteg gyermek fordul meg nálunk. Csaba testvér mondta, hogy sokszor elfelejtünk jelen lenni a jelenben. A múlton rágódunk vagy a jövőt tervezzük, és közben elvész az, ami embereket fűz össze. Az igazi, valós kapcsolatok mentén kellene értékteremtő módon jelen lennünk. Életünket sokszor a tökéletesség érzése hatja át a mobiltelefon és a lájkok által, de ez nem biztos, hogy valódi érték. Az igazi értékek tartósak és viszonyítási pontként szolgálnak. A teremtett világhoz való viszonyunkat az értékszemléletünk alapján meg tudjuk mérni. A veleméri templomot hozta példának: Aquila János az igazságot festette fel a falakra a 14. században, megmérettetnek az emberi lelkek.

Az igazi érték közösségi élményhez vezet

 - A kultúrát a hagyományaink, a gyökereink, a neveltetésünk és az értékszemléletünk határozzák meg. Ezért próbálunk tenni – mondta Kevy Albert. Hozzátéve: a helyes értékrendszer összefűz, harmóniát teremt, a valós értékek figyelmen kívül hagyása torzít, a közösség megélésének hiányához vezet. Minden igazi érték, amit kibontunk, kell, hogy egy közösségi élményben manifesztálódjon. Befogadjuk az értékeket, megőrizzük, teremtünk is értékeket, és próbálunk belevinni a régibe valami újat. A magyar értékek piramisán a legfontosabb, a fundamentum a helyi érték. Nem kell mindennek feljebb kerülni az értékpiramison. A Vas Vármegyei Értéktár Bizottság 2013-ban alakult, folyamatosan gyarapítjuk az értéktárat, ez csak együttműködések révén lehetséges. A tevékenységünket úgy fogjuk fel, mint egy missziót, amely közösségi élményekhez vezet.

 A vasiak meghódították a közönséget

Az elmondottakat a Vas vármegyéből érkezett népzenészek, néptáncosok, színjátszók, versmondó tették élővé a közönség számára, akik nagy érdeklődéssel nézték, sok-sok tapssal díjazták a műsort. Muzsikált a Boglya Népzenei Együttes, a tormásligeti Kekeri Citeraegyüttes, fellépett a Gencsapáti Néptáncegyüttes, a dozmati regösök, a jákfai színjátszók, az olaszfai Gellérfi Zsuzsanna a Vasi-Hegyhát szülötte, Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő versét mondta, valamint édesapja és saját költeményeit; ő lett a közönség agyontapsolt kedvence, bekiabáltak, hogy „Még-még!” A Kölcsey Ház előterében rendezett kiállításon érték asztalokon mutatkoztak be a vasi települések. Eljött Csordás Csabáné egy bőröndnyi (160 darab) egyedülálló gencsi karcolt tojással; a hagyományos motívumok között több, saját tervezésű újdonságot is bemutatott, köztük a magyar címeres strucc tojást, aminek másik felén búbos bankát ábrázolt a párjával − rózsalugasban. A Gencsapáti Néptáncegyüttes 85. jubileumára készült az a tojás, amin egy néptáncos fiút látunk – kalapban, söprűvel.

Pados Zoltán bejcgyertyánosi kosárfonó, a Népművészet Mestere a termékei között a nagyszülei fotóját is kiállította, utalva arra, hogy a felmenői között mindenki kosárfonó volt, akiktől nem lehetett nem eltanulni a mesterség fortélyait, hiszen akárhová mentek a rokonságban, mindenhol fontak. A családi hagyományból ő példamutató életművet épített magas technikai tudással.

Az innovációiról híres, látványégetéseket nagy sikerre vivő, magyarszombatfai fazekas, Albert Attila korongozással készült az alkalomra. Amint mesélte, idei spanyolországi útjukról filmet forgatnak rendező lánya, Albert Virág közreműködésével; és tervezi a hazai fazekasokat is végigjárni egy magyarországi szakmai összegzés céljával. Az oszkói Séfelné Horváth Ilona 32 rúd rétest sütött a Kölcsey Ház előterében felállított, otthonról hozott elektromos sütőjében, helyben dagasztotta, nyújtotta, töltötte a tésztát az ikervári Szilvágyi Réka segítségével. Az itt készült közel négyszáz rétesből még másnap a vasárnapi misére érkezőket is meg tudták kínálni.

A kulturális program után a vasiak megismerhették a Lakitelki Népfőiskola tevékenyégét és épületét. Hogy mennyire érezhették magukat otthon itt, az ország egyik „szellemi fővárosában”, azt az érzést az ajtón, fogantyún és mindenhol látható logó sűríti magába: a Nap felé szálló galamb (vagy angyal) egyben egy reppenő szoknyás néptáncos lány − kitárt karokkal.