A turizmus fejlődéséért mindenkinek össze kell fogni

A vasszécsenyi Új-Ebergényi Kastélyszálló díszterme adott otthont pénteken délután annak a turisztikai konferenciának, ahol a térség turizmusfejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak. Cél a helyi értékek összekapcsolásával egy az eddigieknél vonzóbb turisztikai célpont kialakítása.

Varga Albin, a Gencsapáti Értéktár Bizottság elnöke előadásában kifejtette, a megyében szinte minden településén található egykori főúri kastély, vagy uradalmi központ. Azok felújítása, valamint új, valós igényt kielégítő funkciókkal való megtöltése jelentős potenciált hordoz magában. Jó példa erre a konferencia helyszíne, vagy a Széll-kastély Táplánszentkereszten, amely a 2013-as felújítást követően ma esküvők és egyéb rendezvények népszerű helyszíne. A Szombathelyi járás területén több mint 330 ezer volt a látogatók összlétszáma kulturális rendezvényeken a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as adatai szerint, ennek a forgalomnak közel 88 százaléka Szombathely területére koncentrálódott. Az Arany-patak mentén feltárt újkőkori leletek tanúsága szerint Sé község és az Arany-patak mellékének kőkori települései az újkőkori művészet egyik közép-európai központja lehettek, márpedig ennek turisztikai célú kiaknázása jelentős lehetőséget hordoz magában. Ahogyan a térség etnikai sokszínűsége is: a területen jelentős számú német és horvát nemzetiségű lakos él. A helyi közösségi élet meghatározó eseményei a falunapok, de azok általában a helyi közösség ünnepei, nem turisztikai programok. Varga Albin rámutatott, nagy hátrány az épített kulturális örökségek – például a kastélyok – amortizációja, funkcióvesztése, az, hogy kevés a szálláshely, hogy nincsen egységes turisztikai marketing. A kialakult helyzeten egyebek között tematikus túraútvonalak létrehozásával lehetne segíteni.

Több tekintetben hasonlóan vélekedett Grünwald Stefánia, a Savaria Turizmus Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is. Kiemelte Szombathely – gyógyvizek híján – elsősorban a kulturális turizmusra építhet, ennek azonban hírét kell vinni. Az előadó személyes élménye, hogy egy mexikói fiatalember, amikor Magyarországról kérdezték, a Volt Fesztivált, a Balaton Soundot és a romkocsmákat említette. Szombathelyen a nagyobb fesztiválok sorra követik egymást, ami jó, viszont szinte kizárólag a főszezonra koncentrálnak, és a szervezők közötti kommunikáció sem elégséges, így van olyan előadó, amelyik négyszer-ötször is fellép a megyében. Grünwald Stefánia a Savaria Történelmi Karnevál szervezési nehézségeiről is szót ejtett. Elhangzott, mivel a költségvetés mindig az adott évről szól, nem tudják elkezdeni a jövő évi karnevál szerevezését egy héttel a karnevál vége után – ahogyan a nagy fesztiválok esetében szokás – hanem csak valamikor februárban, ez pedig már nagyon késői időpont. Probléma az is, hogy az utazási irodák csak kiutaztatással foglalkoznak, beutaztatással nem, így térségünkbe szervezett formában nem érkeznek turisták.

Megoldás lehet a problémára a borturizmus. Pammer István, az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának konzulja előadásában hangsúlyozta, kihalóban van a hegy, a táj iránti szeretet. A fiatal generáció nem akarja folytatni az elődök életmódját, ezért a magyar táj megváltozni látszik. A szőlők, gyümölcsösök helyett dísznövények és gyepterületek vannak, a pincék, présházak helyén nyaralók magasodnak a hegyoldalakon. Ennek ellenére a borturizmus, különösen a wellness-turizmussal kombinálva, egyre népszerűbb. Pammer István szerint egy európai ötcsillagos étteremben sokszor a boron gyakran nagyobb a haszon, mint a fogyasztás többi részén összesen. A borturizmus a magyar gasztronómiai kínálat megfelelő pozicionálására is alkalmas. A közkeletű vélekedés ellenére a magyar konyha a világon gyakorlatilag ismeretlen, csak a gulyás és a paprika tekinthető nem túl erős brandnek. A borkóstolás könnyebben lehet a turisták körében elsődleges motiváció, mint a gasztronómia, így a beutazó turizmus tekintetében a magyar gasztronómia is ezen keresztül népszerűsíthető.