Több ezer pékre lenne szükség az országban

Nagyjából 6 ezer munkavállaló, köztük 3 ezer pék hiányzik jelenleg a sütőiparból – jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Pékszövetség a közelmúltban egy budapesti tanácskozásán. Septe József, a szövetség elnöke szerint az iparág az ereje végén jár, a cégek nyeresége kevés, emiatt tartós működésük veszélyben van. Nem futja a már elengedhetetlen béremelésre és a technikai fejlesztésekre sem. Sokan úgy vélik – mondta -, hogy költségeik megemelkedése után nekik is árakat kellett volna emelniük már január elsején, a minimálbér-emelés életbe lépésekor. A rossz helyzetben lévő sütőipar az élelmiszeripari dolgozók egyötödének, nagyjából 23 ezer embernek ad munkát.

A sütőiparban dolgozók sokszor alacsony bérért rendkívül sok kétkezi munkát végeznek, ezért az ágazatot a munkaerő-elvándorlás is sújtja. Úgy becsülik, hogy csupán tűzoltásként legalább 2-3 ezer szakdolgozóra lenne szükség, de ha nem emelik a béreket, az elvándorlás tovább fokozódik. Megoldás lehetne – vélekednek iparági szereplők – ha a sütőipari termékek forgalmi adóját is csökkentenék, és a különbséget megtarthatnák.

A Pékszövetség kiszámolta, hogy a kenyérre, kiflire és a zsömlére kivetett áfa mérséklése nagyjából 12-13 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek. Szükség lenne a sütőipari termékek áfájának csökkentésére – ismerte el Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke és a NAK elnökhelyettese, aki szerint ilyen módon kevesebb tere maradna a jelenleg erős feketegazdaságnak. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több forrás jutott az élelmiszergazdaságnak. Mint ismert, rövid idő alatt több területen, legutóbb a vad- és a hal esetében csökkentették az általános forgalmi adót, a sütőipar azonban mostanáig kimaradt ebből.

Horváth Tibor, a szombathelyi Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Pékszövetség tagja elmondta, ők is küzdenek a munkaerőhiánnyal. Ennek oka részben az utánpótlás hiánya. Mivel megszüntették a pék-cukrász képzést, ma már csak önállóan lehet a két szakmát tanulni, márpedig egyedül a pék szakma sokaknak nem annyira vonzó. A másik probléma, hogy a gyárak elszívják a képzett munkaerőt, és inkább elmennek szakképzettséget nem igénylő munkákra több pénzért. – Eddig még valahogyan megoldottuk, mivel több üzemünk is van, sokszor munkaerő-átcsoportosítással hidaljuk át a munkaerőhiányt. Ha az áfát csökkentenék, az ágazatban és az így megmaradt pénzt munkabérekre fordíthatnák, az segíthetne, de Horváth Tibor úgy tudja, egyelőre nincsen napirenden az áfacsökkentés a szektorban.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint a gabonapiacokon nincs elmozdulás. A télen gondok voltak a vetéssel, a hő- és csapadékhullámok miatt az aratás sem alakult kedvezően, így az idei termés közepes volt, nagyjából 5 millió tonna őszi búzát sikerült raktározni. Mivel a világpiaci nyersanyagárak igen alacsonyak, a búzáé is az. Jelenleg ez az oka annak, hogy nem exportálunk magyar búzát.

Magyarországon fejenként évi 37 kiló kenyeret és 15 kiló péksüteményt fogyasztunk – mondta Laszlovszky Gábor, a földművelési tárca osztályvezetője, aki a konferencián egy húszpontos élelmiszer-biztonsági akciótervet is ismertetett.

Beszámolója szerint pontosítják a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő termékek definícióját, valamint gazdagodtak a leírások is, amelyekben az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést és a kémiai paramétereket rögzítik. A listára új, az egészséges táplálkozás paramétereinek megfelelő termékek kerültek fel, mint a graham, a teljes kiőrlésű-, a tönkölybúza-, a kukoricás-, a rozsos kenyér és a rozskenyér.