A természet ingyen energiáját használhatjuk fűtésre és hűtésre is

A hőszivattyúzás világszerte a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik kulcseleme. Az Egyesült Államokban már évekkel ezelőtt is 60 ezer hőszivattyús rendszert üzemeltek be évente, az Európai Hőszivattyú-szövetség pedig alig egy hónappal ez-előtt ünnepelte meg Brüsszelben a 10 milliomodik hőszivattyú telepítését. A külföldi pozitív példák mellett Magyarországon is támogatják a hőszivattyúk alkalmazását.

2017-ben az Otthon Melege Program 2017 pályázatán jelentős (24-25 százalékos) támogatást lehetett szerezni fűtéskorszerűsítésre, így a hőszivattyús rendszerek kiépítésére is, vagyis a költségek mintegy negyede finanszírozható volt belőle. Mindezek ellenére Magyarországon napjainkban még mindig a fa és a földgáz az első számú fűtőanyag, de tagadhatatlan, hogy az emberek egyre szélesebb körben ismerik a hőszivattyúkban rejlő lehetőségeket. A hőszivattyúk eladása dinamikusan növekszik Magyarországon, de még mindig nem igazán számottevő. Évente körülbelül 1200-1500 hőszivattyút adnak el, ez pedig elmarad a környező országok eredményétől. Gázkészülékből ennek a sokszorosát értékesítik minden évben.

Dr. Gutay Zoltán, egy megújuló energiatermelő rendszerekkel foglalkozó cég szakembere elmondta, a hőszivattyúk valóban egyre elterjedtebbek, mégpedig két okból. Az egyik, hogy ma már jó páran vannak olyanok, akik utánajárnak a költségeknek és a hatásfoknak, majd arra jutnak, hogy megéri megújuló energiába fektetni. Sokan egyébként így is tekintenek a hőszivattyúkra: befektetésként. Főleg, ha a beruházáshoz még segítséget is ad az állam. Tíz évvel ezelőtt még támogatás esetén sem választották ezt a lehetőséget az emberek, annyira idegenkedtek az újtól – hangsúlyozta a szakember. A másik ok, amiért valaki vált a hőszivattyúkra, az a kényszer. Egy hazai tésztagyárnak például olyan magas volt az energiaköltsége, hogy annak ellenére váltottak, hogy nem volt a beruházásra pályázat – mesélte dr. Gutay Zoltán, aki hozzátette: a hőszivattyú ma már mindenki számára elérhető berendezés.

A telepítése ugyan mintegy húsz százalékkal többe kerül, mint a hagyományos rendszereké, ám – a már említett környezetvédelmi előnyökön túl – pár éven belül megtérül a befektetésünk, és ezen kívül is számos előnnyel bír a rendszer. Fűteni, hűteni tud, meleg vizet állít elő, a környezet ingyen energiáját felhasználva. Ha hőszivattyúnk van, nem kell gázkémény, gázterv, gázkazán, gázbekötés, időszakos kémény-felülvizsgálat, nem robban fel, nem kell félni a szén-monoxid-mérgezéstől. Nincs szükség klímára sem, ráadásul sokkal kíméletesebben hűt, mint a légkondicionáló, hiszen nem hideg levegőt fúj be, hanem a radiátorokban keringő vizet hűti le. Olcsó a karbantartása és az üzemeltetése, telepítése egyszerű és gyors, szükség esetén könnyen áttelepíthető vagy legószerűen bővíthető. Könnyen kapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekre, és szélsőséges időjárási körülmények között is megbízhatóan üzemel.

A hőszivattyúknak alapvetően két fajtája van, attól függően, hogy a környezeti energiát honnan nyeri. Így létezik geotermikus, illetve levegős hőszivattyú. Míg előbbi a talajból, utóbbi a környezeti levegőből nyeri és hasznosítja az energiát. A szakember a levegős hőszivattyúk alkalmazását javasolja, mivel ezek telepítése negyedakkora költségből valósítható meg, mint geotermikus társaiké. Levegős hőszivattyú telepítésénél nincsenek költséges talajmunkák, nincsenek szükséges hatósági engedélyek és egyéb kiegészítő műszaki eszközök, így már a ennél a fázisnál költségeket takarítunk meg. Ráadásul a munka egy nap alatt elvégezhető, nem kell felásni a kertet vagy talajfúrásokat készíteni. Dr. Gutay Zoltán azt tanácsolja, hogy csak olyan céget bízzunk meg hőszivattyús rendszer tervezésével, kivitelezésével, amelyik kellő esetszámmal, kellő referenciával, kellő szakembergárdával rendelkezik.