Az elhullajtott agancsot tilos elvinni az erdőből- 50 ezer forint felett bűncselekmény

De vajon miért baj az, hogy valaki elviszi, amit az erdőben talál? Mi történik azzal, akit agancsgyűjtésen kapnak? Mit tegyen az, aki véletlenül botlik bele egy agancsba? Januártól márciusig tart az agancshullajtás időszaka. Ilyenkor egyre inkább ellepik az erdőt az agancsra vadászók is, hétfőn több vasi vadásztársaság már jelezte is a problémát Gagyi Istvánnak, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezete elnökének, akit arra kértünk, magyarázza el, mi a probléma az agancsozással, ő pedig a kedvünkért mutatott is egy elhullajtott agancsot.

- Az illegális gyűjtögetés elsősorban nem azért baj, mert az agancs önmagában is jelentős értéket képvisel, jelenleg 5 ezer forint kilogrammonként, de a feketepiacon simán adnak értük 7-8 ezer forintot is, hanem mert a hivatásos vadászok az elhullajtott agancsok megtalálási helyéből, méretéből következtetni tudnak az élőhely és az állatállomány tulajdonságaira. Ki tudják például számolni, hogy mennyien vannak, milyen korúak, mennyire értékes bikák élnek egy adott területen, és ez vadgazdálkodási szempontból nagyon fontos. Ha valaki felszedi és hazaviszi az agancsot, ez a nyom eltűnik, így aki belebotlik egy agancsba, akkor jár el helyesen, ha egyszerűen otthagyja. A másik gond, hogy az agancsozók azzal, hogy betörnek az állatok élőhelyére, akarva-akaratlanul felzavarják a vadat. Sajnos több esetben a vadászok találnak olyan nyomokat, amelyek szándékosságra utalnak, kifeszített kötelekkel, az állat megugrasztásával próbálják siettetni az agancs leesését, ami komoly sérülésekkel, olykor az állat elhullásával is járhat, és állatkínzásnak minősül. Előfordul, hogy a vadvédelmi kerítésnek is nekihajtják a vadat, ami általában sérülést okoz az állatnak. Sok esetben a kerítés annyira megrongálódik, hogy a vad ki is szökik a lezárt területről.

Az illegális agancsgyűjtés minden évben visszatérő probléma, és sajnos egyre nagyobb, ezért a mostani időszakban a vadászok is fokozottabban ellenőrzik az erdőt – hangsúlyozta Gagyi István.

A vadásztársaságok természetesen adhatnak engedélyt az agancsok összegyűjtésére, az már más kérdés, hogy az ilyen engedélyek – az említett okok miatt – ritkák. A gyakorlat az, hogy a társaságok – miután levonták az állományra vonatkozó következtetéseket – összegyűjtik az agancsokat és vagy szétosztják a tagjaik között, vagy értékesítik, hogy aztán az agancsokból dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök készülhessenek.

Sokan nem tudják, de két éve már a hivatásos vadász is hivatalos személynek minősül. Így ha egy vadász tetten ér egy agancsgyűjtőt, akkor joga van igazoltatni, és gyanú esetén átvizsgálhatja az autó csomagtartóját is, sőt egy órán keresztül – a rendőrök kiérkezéséig – ahhoz is joga van, hogy visszatartsa az agancstolvajt.

Nem érdemes tehát kockáztatni, főleg, mert az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett már bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullajtott agancsot, az orgazdaságot követ el – tudtuk meg a kamara elnökétől.

Egyébként nemcsak agancsgyűjtő, de vadászidény is van még. Gagyi István elmondta, hogy hajtóvadászatok során mindig nagyon ügyelnek arra, hogy az érintett területre ne juthassanak be kirándulók. A vadászatokról felhívást tesznek közzé, és a helyszínen táblák, valamint a bekötőutak mellett segítők is felhívják a figyelmet a veszélyre. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaki véletlenül egy vadászat közepén találja magát. Ritkán, de előfordul, hogy valaki a tiltás ellenére, csak azért is bemegy az érintett területre. Ilyenkor, ha szükséges, megszakítják a vadászatot. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a vadgazdálkodás a természet egyensúlyának fenntartása érdekében szükséges, és csak adott időszakokban lehetséges – hangsúlyozta a vasi vadászkamara elnöke.